| dbo:abstract
|
- A Lucs-tőzegláp egy mocsár a Hargita-hegységben. Erdély legnagyobb , egy egykori krátertó eltőzegesedett maradványa. A Kormos-patak forrásvidékén található, 1080 m magasságban, a Lucs-kaldera belsejében. Területe 273 hektár. Megtalálható itt többek közt a Würm-glaciálisból visszamaradt (Betula nana), melynek élőhelye itt éri el legdélebbi pontját (46°12' északi szélesség). Bármilyen irányból megközelíthető a függőleges kék sávval jelzett útvonalon. Idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás. Neve valószínűleg a lucskos szóból ered (nedves, esőtől, víztől átnedvesedett); a helyiek most is Lucsosnak nevezik, gyakran mennek a "Lucsosba havasi meggyet szedni", vagyis tőzegáfonyát gyűjteni. Megnevezése ezért helyesebb rövid "u"-val, vagyis Lucs-tőzegláp. A környékbeliek a lucsosban leggyakrabban előforduló erdei fenyőt (Pinus sylvestris) is lucsfenyőnek nevezik. (hu)
- A Lucs-tőzegláp egy mocsár a Hargita-hegységben. Erdély legnagyobb , egy egykori krátertó eltőzegesedett maradványa. A Kormos-patak forrásvidékén található, 1080 m magasságban, a Lucs-kaldera belsejében. Területe 273 hektár. Megtalálható itt többek közt a Würm-glaciálisból visszamaradt (Betula nana), melynek élőhelye itt éri el legdélebbi pontját (46°12' északi szélesség). Bármilyen irányból megközelíthető a függőleges kék sávval jelzett útvonalon. Idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás. Neve valószínűleg a lucskos szóból ered (nedves, esőtől, víztől átnedvesedett); a helyiek most is Lucsosnak nevezik, gyakran mennek a "Lucsosba havasi meggyet szedni", vagyis tőzegáfonyát gyűjteni. Megnevezése ezért helyesebb rövid "u"-val, vagyis Lucs-tőzegláp. A környékbeliek a lucsosban leggyakrabban előforduló erdei fenyőt (Pinus sylvestris) is lucsfenyőnek nevezik. (hu)
|
