Property Value
dbo:abstract
  • A MIM–104 Patriot közép-hatótávolságú légvédelmi rakéta, melyet az 1980-as évekre fejlesztettek ki az Amerikai Egyesült Államokban, az elöregedő MIM–23 Hawk rakéták leváltására. Elődjével ellentétben nem csak repülőgépek, hanem (korlátozottan) a sokkal nehezebben megsemmisíthető ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek elleni harcra is alkalmas. Ezen képességét ki is használták az öbölháború alatt, amikor Irak Izrael és Szaúd-Arábia ellen tömegesen indított rakétákat. A teljes komplexum tehergépjárművekre van telepítve, C–5 Galaxy repülőgépekkel levegőben szállítható. A rakéta gyártási költségeinek csökkentése érdekében különleges irányítórendszert alkalmaztak: a rakéta orrába beépítették az aktív lokátoros önirányításhoz használt rádiólokátort, de a elhagyták: a rakétát nagy sebességű rádiós köti össze a földi indítókomplexummal, és a kormányparancsokat ennek számítógépei dolgozzák ki, a rakéta lokátorától kapott információk alapján a rakéta számára. A rakétát az 1990-es években továbbfejlesztették, a PAC–2 (Patriot Advanced Capability–2, Patriot Továbbfejlesztett Képesség) rakéta hatótávolsága több mint kétszerese, sebessége több mint másfélszerese az eredeti rakétának. Jelenleg a PAC–3 rakéták állnak hadrendben, ezek a korábbiaktól alapvetően különböznek. A korszerű elektronika lehetővé tette a találati pontosság alapvető növelését, a rakéta a célt mindig telitalálattal éri el, így elhagyhatóvá vált a , a cél megsemmisítése kizárólag a rakéta mozgási energiájával történik. A robbanótöltet elhagyása és az elektronika további miniatürizációja a rakéta méretének drasztikus csökkenéséhez vezetett, az új rakéta a régiével megegyező méretű indítókonténerében a korábbi egy helyett négy rakétának (így egy szállító-indító járművön összesen 16) jutott hely. A PAC–3 rakétákat bevetették az iraki szabadság hadműveletben, az iraki hadsereg passzivitása és hibás célazonosítás miatt csak egy angol Panavia Tornado vadászbombázót lőttek le vele. (hu)
  • A MIM–104 Patriot közép-hatótávolságú légvédelmi rakéta, melyet az 1980-as évekre fejlesztettek ki az Amerikai Egyesült Államokban, az elöregedő MIM–23 Hawk rakéták leváltására. Elődjével ellentétben nem csak repülőgépek, hanem (korlátozottan) a sokkal nehezebben megsemmisíthető ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek elleni harcra is alkalmas. Ezen képességét ki is használták az öbölháború alatt, amikor Irak Izrael és Szaúd-Arábia ellen tömegesen indított rakétákat. A teljes komplexum tehergépjárművekre van telepítve, C–5 Galaxy repülőgépekkel levegőben szállítható. A rakéta gyártási költségeinek csökkentése érdekében különleges irányítórendszert alkalmaztak: a rakéta orrába beépítették az aktív lokátoros önirányításhoz használt rádiólokátort, de a elhagyták: a rakétát nagy sebességű rádiós köti össze a földi indítókomplexummal, és a kormányparancsokat ennek számítógépei dolgozzák ki, a rakéta lokátorától kapott információk alapján a rakéta számára. A rakétát az 1990-es években továbbfejlesztették, a PAC–2 (Patriot Advanced Capability–2, Patriot Továbbfejlesztett Képesség) rakéta hatótávolsága több mint kétszerese, sebessége több mint másfélszerese az eredeti rakétának. Jelenleg a PAC–3 rakéták állnak hadrendben, ezek a korábbiaktól alapvetően különböznek. A korszerű elektronika lehetővé tette a találati pontosság alapvető növelését, a rakéta a célt mindig telitalálattal éri el, így elhagyhatóvá vált a , a cél megsemmisítése kizárólag a rakéta mozgási energiájával történik. A robbanótöltet elhagyása és az elektronika további miniatürizációja a rakéta méretének drasztikus csökkenéséhez vezetett, az új rakéta a régiével megegyező méretű indítókonténerében a korábbi egy helyett négy rakétának (így egy szállító-indító járművön összesen 16) jutott hely. A PAC–3 rakétákat bevetették az iraki szabadság hadműveletben, az iraki hadsereg passzivitása és hibás célazonosítás miatt csak egy angol Panavia Tornado vadászbombázót lőttek le vele. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 237514 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3261 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22500906 (xsd:integer)
prop-hu:elsőFokozatTüzelőanyaga
  • szilárd (hu)
  • szilárd (hu)
prop-hu:funkció
  • Közepes hatómagasságú légvédelmi rakéta (hu)
  • Közepes hatómagasságú légvédelmi rakéta (hu)
prop-hu:gyártó
prop-hu:hatótávolság
  • PAC–1: 70 km (hu)
  • PAC–2: 160 km (hu)
  • PAC–1: 70 km (hu)
  • PAC–2: 160 km (hu)
prop-hu:hossz
  • PAC–1: 5,3 (hu)
  • PAC–1: 5,3 (hu)
prop-hu:indulótömeg
  • PAC–1: 914 kg (hu)
  • PAC–2: 900 kg (hu)
  • PAC–3: 312 (hu)
  • PAC–1: 914 kg (hu)
  • PAC–2: 900 kg (hu)
  • PAC–3: 312 (hu)
prop-hu:irányítás
  • Parancsközlő távirányítás (hu)
  • Parancsközlő távirányítás (hu)
prop-hu:kép
  • Patriot_missile_launch_b.jpg (hu)
  • Patriot_missile_launch_b.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • MIM–104 Patriot rakéta indítása (hu)
  • MIM–104 Patriot rakéta indítása (hu)
prop-hu:maximálisSebesség
  • PAC–1: 3 Mach (hu)
  • PAC–2: 5 Mach (hu)
  • PAC–1: 3 Mach (hu)
  • PAC–2: 5 Mach (hu)
prop-hu:név
  • MIM–104 Patriot (hu)
  • MIM–104 Patriot (hu)
prop-hu:robbanótöltet
  • PAC–1: 90 kg Repesz-romboló (hu)
  • PAC–3: Nincsen (hu)
  • PAC–1: 90 kg Repesz-romboló (hu)
  • PAC–3: Nincsen (hu)
prop-hu:szolgálatbaÁllás
  • 1985 (xsd:integer)
prop-hu:szárnyfesztáv
  • 0.920000 (xsd:double)
prop-hu:törzsátmérő
  • PAC–1: 0,510 (hu)
  • PAC–1: 0,510 (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • MIM–104 Patriot (hu)
  • MIM–104 Patriot (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of