Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A MIM–104 Patriot közép-hatótávolságú légvédelmi rakéta, melyet az 1980-as évekre fejlesztettek ki az Amerikai Egyesült Államokban, az elöregedő MIM–23 Hawk rakéták leváltására. Elődjével ellentétben nem csak repülőgépek, hanem (korlátozottan) a sokkal nehezebben megsemmisíthető ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek elleni harcra is alkalmas. Ezen képességét ki is használták az öbölháború alatt, amikor Irak Izrael és Szaúd-Arábia ellen tömegesen indított rakétákat. A teljes komplexum tehergépjárművekre van telepítve, C–5 Galaxy repülőgépekkel levegőben szállítható. A rakéta gyártási költségeinek csökkentése érdekében különleges irányítórendszert alkalmaztak: a rakéta orrába beépítették az aktív lokátoros önirányításhoz használt rádiólokátort, de a elhagyták: a rakétát nagy sebességű rádiós köti össze a földi indítókomplexummal, és a kormányparancsokat ennek számítógépei dolgozzák ki, a rakéta lokátorától kapott információk alapján a rakéta számára. A rakétát az 1990-es években továbbfejlesztették, a PAC–2 (Patriot Advanced Capability–2, Patriot Továbbfejlesztett Képesség) rakéta hatótávolsága több mint kétszerese, sebessége több mint másfélszerese az eredeti rakétának. Jelenleg a PAC–3 rakéták állnak hadrendben, ezek a korábbiaktól alapvetően különböznek. A korszerű elektronika lehetővé tette a találati pontosság alapvető növelését, a rakéta a célt mindig telitalálattal éri el, így elhagyhatóvá vált a , a cél megsemmisítése kizárólag a rakéta mozgási energiájával történik. A robbanótöltet elhagyása és az elektronika további miniatürizációja a rakéta méretének drasztikus csökkenéséhez vezetett, az új rakéta a régiével megegyező méretű indítókonténerében a korábbi egy helyett négy rakétának (így egy szállító-indító járművön összesen 16) jutott hely. A PAC–3 rakétákat bevetették az iraki szabadság hadműveletben, az iraki hadsereg passzivitása és hibás célazonosítás miatt csak egy angol Panavia Tornado vadászbombázót lőttek le vele. (hu)
- A MIM–104 Patriot közép-hatótávolságú légvédelmi rakéta, melyet az 1980-as évekre fejlesztettek ki az Amerikai Egyesült Államokban, az elöregedő MIM–23 Hawk rakéták leváltására. Elődjével ellentétben nem csak repülőgépek, hanem (korlátozottan) a sokkal nehezebben megsemmisíthető ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek elleni harcra is alkalmas. Ezen képességét ki is használták az öbölháború alatt, amikor Irak Izrael és Szaúd-Arábia ellen tömegesen indított rakétákat. A teljes komplexum tehergépjárművekre van telepítve, C–5 Galaxy repülőgépekkel levegőben szállítható. A rakéta gyártási költségeinek csökkentése érdekében különleges irányítórendszert alkalmaztak: a rakéta orrába beépítették az aktív lokátoros önirányításhoz használt rádiólokátort, de a elhagyták: a rakétát nagy sebességű rádiós köti össze a földi indítókomplexummal, és a kormányparancsokat ennek számítógépei dolgozzák ki, a rakéta lokátorától kapott információk alapján a rakéta számára. A rakétát az 1990-es években továbbfejlesztették, a PAC–2 (Patriot Advanced Capability–2, Patriot Továbbfejlesztett Képesség) rakéta hatótávolsága több mint kétszerese, sebessége több mint másfélszerese az eredeti rakétának. Jelenleg a PAC–3 rakéták állnak hadrendben, ezek a korábbiaktól alapvetően különböznek. A korszerű elektronika lehetővé tette a találati pontosság alapvető növelését, a rakéta a célt mindig telitalálattal éri el, így elhagyhatóvá vált a , a cél megsemmisítése kizárólag a rakéta mozgási energiájával történik. A robbanótöltet elhagyása és az elektronika további miniatürizációja a rakéta méretének drasztikus csökkenéséhez vezetett, az új rakéta a régiével megegyező méretű indítókonténerében a korábbi egy helyett négy rakétának (így egy szállító-indító járművön összesen 16) jutott hely. A PAC–3 rakétákat bevetették az iraki szabadság hadműveletben, az iraki hadsereg passzivitása és hibás célazonosítás miatt csak egy angol Panavia Tornado vadászbombázót lőttek le vele. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 3261 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:elsőFokozatTüzelőanyaga
|
- szilárd (hu)
- szilárd (hu)
|
prop-hu:funkció
|
- Közepes hatómagasságú légvédelmi rakéta (hu)
- Közepes hatómagasságú légvédelmi rakéta (hu)
|
prop-hu:gyártó
| |
prop-hu:hatótávolság
|
- PAC–1: 70 km (hu)
- PAC–2: 160 km (hu)
- PAC–1: 70 km (hu)
- PAC–2: 160 km (hu)
|
prop-hu:hossz
|
- PAC–1: 5,3 (hu)
- PAC–1: 5,3 (hu)
|
prop-hu:indulótömeg
|
- PAC–1: 914 kg (hu)
- PAC–2: 900 kg (hu)
- PAC–3: 312 (hu)
- PAC–1: 914 kg (hu)
- PAC–2: 900 kg (hu)
- PAC–3: 312 (hu)
|
prop-hu:irányítás
|
- Parancsközlő távirányítás (hu)
- Parancsközlő távirányítás (hu)
|
prop-hu:kép
|
- Patriot_missile_launch_b.jpg (hu)
- Patriot_missile_launch_b.jpg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- MIM–104 Patriot rakéta indítása (hu)
- MIM–104 Patriot rakéta indítása (hu)
|
prop-hu:maximálisSebesség
|
- PAC–1: 3 Mach (hu)
- PAC–2: 5 Mach (hu)
- PAC–1: 3 Mach (hu)
- PAC–2: 5 Mach (hu)
|
prop-hu:név
|
- MIM–104 Patriot (hu)
- MIM–104 Patriot (hu)
|
prop-hu:robbanótöltet
|
- PAC–1: 90 kg Repesz-romboló (hu)
- PAC–3: Nincsen (hu)
- PAC–1: 90 kg Repesz-romboló (hu)
- PAC–3: Nincsen (hu)
|
prop-hu:szolgálatbaÁllás
| |
prop-hu:szárnyfesztáv
| |
prop-hu:törzsátmérő
|
- PAC–1: 0,510 (hu)
- PAC–1: 0,510 (hu)
|
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
dct:subject
| |
rdfs:label
|
- MIM–104 Patriot (hu)
- MIM–104 Patriot (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |