| dbo:abstract
|
- A MIPS (az angol Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages rövidítése) egy 32/64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (angolul: instruction set architecture, ISA), amelyet a MIPS Computer Systems (jelenleg MIPS Technologies) cég fejlesztett ki az 1980-as évek elején. Eredetileg a MIPS architektúra 32 bites volt, a 64 bites felépítés későbbi fejlesztés eredménye.A MIPS utasításkészletnek több változata létezik, ezek a következők: MIPS I, MIPS II, MIPS III, MIPS IV, MIPS V, MIPS32, és MIPS64. Jelenleg a MIPS32 és MIPS64 revíziókat használják a 32 és 64 bites rendszerekhez, ezek a regiszterkészletet is meghatározzák az utasításkészlet mellett. Több opcionális kiterjesztése van, így a ami egy egyszerű lebegőpontos SIMD utasításkészlet általános 3D feladatokhoz, az (MaDMaX) – ez egy jóval átfogóbb egész típusú (integer) SIMD utasításkészlet, amely a 64 bites lebegőpontos regisztereket használja, a MIPS16e, amely tömörítést ad az utasításfolyamhoz, így a programok kisebb helyet foglalnak, valamint a MIPS MT, amely többszálú utasításvégrehajtást (multithreading) ad a készlethez. A MIPS architektúra a legtöbb számítógép-architektúra kurzuson tananyag. Nagy hatással volt a későbbi RISC felépítésű processzorokra, mint pl. a DEC Alpha-ra. MIPS típusú processzorokat főleg a beágyazott rendszerekben használnak, így pl. Windows CE eszközökben, routerekben, házi használatú gateway-ekben, valamint játékkonzolokban, pl. Sony PlayStation 2 és PlayStation Portable gépekben. 2006-ig az SGI cég MIPS processzorokkal szerelt számítógépeket és munkaállomásokat forgalmazott (pl. SGI Indigo). MIPS implementációkat több cég is alkalmazott a termékeiben: ilyenek a Digital Equipment Corporation (DEC), NEC, Pyramid Technology, Siemens Nixdorf, Tandem Computers és mások az 1980-as évek végén és az 1990-es években. Az 1990-es évek második felében a RISC processzorok egyharmada MIPS változat volt. (hu)
- A MIPS (az angol Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages rövidítése) egy 32/64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (angolul: instruction set architecture, ISA), amelyet a MIPS Computer Systems (jelenleg MIPS Technologies) cég fejlesztett ki az 1980-as évek elején. Eredetileg a MIPS architektúra 32 bites volt, a 64 bites felépítés későbbi fejlesztés eredménye.A MIPS utasításkészletnek több változata létezik, ezek a következők: MIPS I, MIPS II, MIPS III, MIPS IV, MIPS V, MIPS32, és MIPS64. Jelenleg a MIPS32 és MIPS64 revíziókat használják a 32 és 64 bites rendszerekhez, ezek a regiszterkészletet is meghatározzák az utasításkészlet mellett. Több opcionális kiterjesztése van, így a ami egy egyszerű lebegőpontos SIMD utasításkészlet általános 3D feladatokhoz, az (MaDMaX) – ez egy jóval átfogóbb egész típusú (integer) SIMD utasításkészlet, amely a 64 bites lebegőpontos regisztereket használja, a MIPS16e, amely tömörítést ad az utasításfolyamhoz, így a programok kisebb helyet foglalnak, valamint a MIPS MT, amely többszálú utasításvégrehajtást (multithreading) ad a készlethez. A MIPS architektúra a legtöbb számítógép-architektúra kurzuson tananyag. Nagy hatással volt a későbbi RISC felépítésű processzorokra, mint pl. a DEC Alpha-ra. MIPS típusú processzorokat főleg a beágyazott rendszerekben használnak, így pl. Windows CE eszközökben, routerekben, házi használatú gateway-ekben, valamint játékkonzolokban, pl. Sony PlayStation 2 és PlayStation Portable gépekben. 2006-ig az SGI cég MIPS processzorokkal szerelt számítógépeket és munkaállomásokat forgalmazott (pl. SGI Indigo). MIPS implementációkat több cég is alkalmazott a termékeiben: ilyenek a Digital Equipment Corporation (DEC), NEC, Pyramid Technology, Siemens Nixdorf, Tandem Computers és mások az 1980-as évek végén és az 1990-es években. Az 1990-es évek második felében a RISC processzorok egyharmada MIPS változat volt. (hu)
|
