| dbo:abstract
|
- Az MRI-kontrasztanyagok olyan kontrasztanyagok, amik arra szolgálnak, hogy javítsák a belső, testi struktúrák láthatóságát a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) folyamán. A kontraszt erősítésre leggyakrabban használt vegyületek gadolínium alapúak. Az ilyen MRI-kontrasztanyagok lerövidítik az atomok visszatérését nyugalmi állapotukba, miután szájon át vagy intravénásan bejuttatták őket. Az MRI-szkennerekben a test különböző részei különösen erős mágneses mezőnek vannak kitéve, ami a mágneses mező irányába változtatja meg a szövetekben található vízben lévő hidrogén-atommagok pörgésének irányát. Egy intenzív rádiófrekvenciás impulzus elbillenti a hidrogén atommagok által generált mágnesességet a vevő tekercs felé, ahol a pörgés polarizációja érzékelhető. A vevő által érzékelt forgásirány-változás mértéke adja az MR-képet, de ugyanakkor ez az eltérés egy jellemző, állandó időegység elteltével csökken, ez a . A különböző szövetekben a víz protonjainak különböző T1-értékei vannak, ami az MR-képek kontrasztjának legfőbb alapja. A kontrasztanyag általában rövidíti, bizonyos esetekben viszont épphogy növeli a T1 értékét a közeli vízprotonokban, megváltoztatva ezzel a kép kontrasztját. (hu)
- Az MRI-kontrasztanyagok olyan kontrasztanyagok, amik arra szolgálnak, hogy javítsák a belső, testi struktúrák láthatóságát a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) folyamán. A kontraszt erősítésre leggyakrabban használt vegyületek gadolínium alapúak. Az ilyen MRI-kontrasztanyagok lerövidítik az atomok visszatérését nyugalmi állapotukba, miután szájon át vagy intravénásan bejuttatták őket. Az MRI-szkennerekben a test különböző részei különösen erős mágneses mezőnek vannak kitéve, ami a mágneses mező irányába változtatja meg a szövetekben található vízben lévő hidrogén-atommagok pörgésének irányát. Egy intenzív rádiófrekvenciás impulzus elbillenti a hidrogén atommagok által generált mágnesességet a vevő tekercs felé, ahol a pörgés polarizációja érzékelhető. A vevő által érzékelt forgásirány-változás mértéke adja az MR-képet, de ugyanakkor ez az eltérés egy jellemző, állandó időegység elteltével csökken, ez a . A különböző szövetekben a víz protonjainak különböző T1-értékei vannak, ami az MR-képek kontrasztjának legfőbb alapja. A kontrasztanyag általában rövidíti, bizonyos esetekben viszont épphogy növeli a T1 értékét a közeli vízprotonokban, megváltoztatva ezzel a kép kontrasztját. (hu)
|
