| dbo:abstract
|
- Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) – az OMP ellenzéke, 1934. augusztus 13-20-án tartott marosvásárhelyi értekezletén alakult önálló politikai szervezetté. Lapjai a Székelyföldi Néplap (1934-35), majd az Erdélyi Magyar Szó (1939-40). Elnöke Kurkó Gyárfás, főtitkára Bányai László. A MADOSZ olyan nemzetiségi politikát hirdetett, amely a román baloldali erőkkel karöltve küzdött az általános szabadságjogokért, köztük elsősorban a nemzeti jogegyenlőségért. Akcióprogramjában mindenkor a széles magyar néptömegek konkrét szociális és kulturális követeléseiért lépett fel. Része volt a vásárhelyi találkozó (1937) létrejöttében. Ezt követően a MADOSZ Brassóban tartott országos nagygyűlése a magyar kisebbség belső demokratikus kibontakozását, a román demokráciával való összefogást és a nemzetiségi jogok érvényesítését hirdette meg. A királyi diktatúrában (1938-40) illegalitásba szorulva a növekvő magyar és román nacionalizmussal szemben a MADOSZ országos Petőfi-ünnepségekkel, a Népi Toll Versenye megszervezésével és népi találkozókkal mozgósította a romániai magyar antifasiszta erőket. 1944 februárjában felhívást adott ki Dél-Erdélyben az Antonescu-rendszer parancsuralma ellen. 1944. október 16-án Brassóban tartott országos értekezletén a romániai magyarság népi szervezetévé szélesült ki, s felvette a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) nevet. (hu)
- Magyar Dolgozók Szövetsége (MADOSZ) – az OMP ellenzéke, 1934. augusztus 13-20-án tartott marosvásárhelyi értekezletén alakult önálló politikai szervezetté. Lapjai a Székelyföldi Néplap (1934-35), majd az Erdélyi Magyar Szó (1939-40). Elnöke Kurkó Gyárfás, főtitkára Bányai László. A MADOSZ olyan nemzetiségi politikát hirdetett, amely a román baloldali erőkkel karöltve küzdött az általános szabadságjogokért, köztük elsősorban a nemzeti jogegyenlőségért. Akcióprogramjában mindenkor a széles magyar néptömegek konkrét szociális és kulturális követeléseiért lépett fel. Része volt a vásárhelyi találkozó (1937) létrejöttében. Ezt követően a MADOSZ Brassóban tartott országos nagygyűlése a magyar kisebbség belső demokratikus kibontakozását, a román demokráciával való összefogást és a nemzetiségi jogok érvényesítését hirdette meg. A királyi diktatúrában (1938-40) illegalitásba szorulva a növekvő magyar és román nacionalizmussal szemben a MADOSZ országos Petőfi-ünnepségekkel, a Népi Toll Versenye megszervezésével és népi találkozókkal mozgósította a romániai magyar antifasiszta erőket. 1944 februárjában felhívást adott ki Dél-Erdélyben az Antonescu-rendszer parancsuralma ellen. 1944. október 16-án Brassóban tartott országos értekezletén a romániai magyarság népi szervezetévé szélesült ki, s felvette a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) nevet. (hu)
|
