| dbo:abstract
|
- 2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata volt. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnököl az Európai Unió Tanácsában. Ezt a szervezetet az Európai Tanácstól, az Unió fő politikai szervezetétől a lisszaboni szerződés különböztette meg. A kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban azonban már nem a magyar miniszterelnök, hanem az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy látja el az elnöki teendőket a óta. A soros elnökséget első alkalommal ellátó Magyarország nem csak a trió tagjaival, hanem a következő triót elkezdő lengyel elnökséggel is igyekezett összehangolni a munkáját. Az elnökségre való felkészülést és az elnökséggel kapcsolatos teendőket a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányította, melyet Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője vezetett. A magyar elnökség három szóvivője Bakos Piroska, és . Az elnökség kezdete előtt fél évvel úgy tűnt, kormányzati érdektelenség és az átláthatóság hiánya jellemzi az ország nemzetközi tekintélyét befolyásoló 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülést; a közigazgatás utolsó pillanatbeli átszervezése, egész szakértői stábok lecserélése miatt egyes brüsszeli jelzések szerint kétségek fogalmazódtak meg a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. Az uniós elnökség kezdete előtt elfogadott, éppen 2011. január 1-jével hatályba lépő új médiatörvény belföldön és külföldön is heves tiltakozásokat váltott ki, ami felvetette, Magyarország alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására, de mindenképpen rossz fényt vetett az elnöki periódusra. Amikor Orbán Viktor az Európai Parlamentben (EP) ismertette a magyar elnökségi programot, a parlamenti vitában elsősorban a médiatörvény kapcsán a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét vitatták, illetve méltatták a különböző pártállású politikusok. A magyar elnökség a rossz indulás ellenére alapjában véve sikerültnek mondható. Programjainak lebonyolítása a 2007 óta tartó felkészüléssel együtt körülbelül 22 milliárd forintba került. (hu)
- 2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata volt. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnököl az Európai Unió Tanácsában. Ezt a szervezetet az Európai Tanácstól, az Unió fő politikai szervezetétől a lisszaboni szerződés különböztette meg. A kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban azonban már nem a magyar miniszterelnök, hanem az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy látja el az elnöki teendőket a óta. A soros elnökséget első alkalommal ellátó Magyarország nem csak a trió tagjaival, hanem a következő triót elkezdő lengyel elnökséggel is igyekezett összehangolni a munkáját. Az elnökségre való felkészülést és az elnökséggel kapcsolatos teendőket a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkársága irányította, melyet Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője vezetett. A magyar elnökség három szóvivője Bakos Piroska, és . Az elnökség kezdete előtt fél évvel úgy tűnt, kormányzati érdektelenség és az átláthatóság hiánya jellemzi az ország nemzetközi tekintélyét befolyásoló 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülést; a közigazgatás utolsó pillanatbeli átszervezése, egész szakértői stábok lecserélése miatt egyes brüsszeli jelzések szerint kétségek fogalmazódtak meg a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. Az uniós elnökség kezdete előtt elfogadott, éppen 2011. január 1-jével hatályba lépő új médiatörvény belföldön és külföldön is heves tiltakozásokat váltott ki, ami felvetette, Magyarország alkalmas-e a soros uniós elnöki tisztség ellátására, de mindenképpen rossz fényt vetett az elnöki periódusra. Amikor Orbán Viktor az Európai Parlamentben (EP) ismertette a magyar elnökségi programot, a parlamenti vitában elsősorban a médiatörvény kapcsán a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét vitatták, illetve méltatták a különböző pártállású politikusok. A magyar elnökség a rossz indulás ellenére alapjában véve sikerültnek mondható. Programjainak lebonyolítása a 2007 óta tartó felkészüléssel együtt körülbelül 22 milliárd forintba került. (hu)
|
