| dbo:abstract
|
- A magyar botanikusok listája a növénytan területén kiemelkedő teljesítményű magyar tudósokat tartalmazza betűrendben, alapvető életrajzi adataik, illetve szakterületük feltüntetésével. A lista célja szerint nem csupán az általános biológiai növénytan, hanem az azzal érintkező egyéb természet- és társadalomtudományok, illetve az alkalmazott növénytan művelőit is tartalmazza. Ennek megfelelően az alábbi tudományágak képviselői kaptak itt helyet: 1.
* Az egy-egy földrajzi területhez fűződő általános flórakutatás (vegetációkutatás, florisztika) szaktudományos művelői, illetve a jelentősebb, munkájukkal a tudományos növénytani kutatásokat segítő műkedvelő növénygyűjtők. 2.
* Az elméleti vagy biológia növénytan (botanika) képviselői. 3. 1.
* Az általános növénytanon belül külön jelöltük az egyes tudósok munkásságára kiemelten jellemző részdiszciplínákat is: 4. 2.
* a növényvilág rendszerbe foglalását célzó növényrendszertant (fitoszisztematika); 5. 3.
* a növények belső anatómiai és külső morfológiai felépítését, önfenntartó és fajfenntartó szerveződését leíró növényszervezettant (fitoorganológia; specifikusabban növényalaktan vagy fitomorfológia, növényszervtan vagy fitoorganográfia, növényanatómia vagy fitotómia, növényszövettan vagy fitohisztológia, növénysejttan vagy fitocitológia, pollen- és spórakutatás vagy palinológia, növényszármazástan vagy fitofilogenetika, növényegyedfejlődés-tan vagy fitoontogénia); 6. 4.
* a növények életjelenségeit vizsgáló növényélettant (fitofiziológia); 7. 5.
* a növényzeti típusok, növényfajok elterjedésével foglalkozó növényföldrajzt (geobotanika, fitogeográfia); 8. 6.
* a növénytársulások felépítésével és törvényszerűségeivel foglalkozó növénytársulástant (fitocönológia); 9. 7.
* a növénypopulációk környezetükkel való kapcsolatát vizsgáló (fitoökológia). 10. 8.
* A biológiai növénytanon belül specifikusan az alsóbb rendű telepes vagy spórás növényeket tudományosan feldolgozó kutatók, akik a 11. 9.
* moszatkutatás (algológia), 12. 10.
* zuzmókutatás (lichenológia), 13. 11.
* mohakutatás (briológia), 14. 12.
* harasztkutatás terén tevékenykedtek. 15. 13.
* Rendszertani okokból a gombák rendszerezésével és biológiai leírásával foglalkozó gombatan (mikológia) kutatói egy másik listában kaptak helyet (lásd Magyar mikológusok listája), de amennyiben egy a listában szereplő botanikus mikológiával is foglalkozott, azt feltüntettük. 16. 14.
* Amennyiben egy életmű hangsúlyos rendszertani területét alkották, külön jelöltük 17. 15.
* a lágy szárú növényekkel foglalkozó , 18. 16.
* illetve a fás szárúakkal (fákkal, cserjékkel) foglalkozó dendrológia képviselőit. 19.
* Az alkalmazott mezőgazdasági növénytan kutatói, vagyis a kultúrnövények rendszertanával, szervezettanával, élettanával vagy növénynemesítéssel foglalkozó tudósok. 20.
* Külön kiemeltük az általános növényélettannal számos területen érintkező növénykórtan (fitopatológia) képviselőit, nem kaptak viszont helyet a növénytermesztéstan agrotechnikai, növényápolási és növényvédelmi kérdéseivel foglalkozó agrármérnökök vagy agrokémikusok. 21.
* Ugyancsak feltüntettük az általános biológiai herbológia és dendrológia (vö. 2.4.) mellett 22.
* az alkalmazott mezőgazdasági herbológia (gyomnövénytan), 23.
* a kertészeti dendrológia (dísznövénytan), 24.
* az erdészeti dendrológia/növénytan művelőit is, 25.
* illetve azokat az agrobotanikusokat, akik egy-egy jól meghatározható kultúrnövénytípus vizsgálatának szentelték munkásságuk jelentős részét: gyümölcsismerettan , szőlőismerettan . 26.
* Az általános növénytannal érintkező természet- vagy társadalomtudományos diszciplínák művelői, mint például 27.
* az ősnövénytan (paleobotanika) 28.
* vagy a régészeti növénytan . 29.
* A biokémiával, mikrobiológiával, farmakognóziával vagy élelmiszer-vegyészettel érintkező (hatóanyag-vizsgálat), illetve egészségügyi növénytan vagy orvosbotanika (gyógynövénykutatás vagy gyógynövényismeret) jeles alakjai. 30.
* A botanika tudománytörténetével foglalkozó szaktörténészek. (hu)
- A magyar botanikusok listája a növénytan területén kiemelkedő teljesítményű magyar tudósokat tartalmazza betűrendben, alapvető életrajzi adataik, illetve szakterületük feltüntetésével. A lista célja szerint nem csupán az általános biológiai növénytan, hanem az azzal érintkező egyéb természet- és társadalomtudományok, illetve az alkalmazott növénytan művelőit is tartalmazza. Ennek megfelelően az alábbi tudományágak képviselői kaptak itt helyet: 1.
* Az egy-egy földrajzi területhez fűződő általános flórakutatás (vegetációkutatás, florisztika) szaktudományos művelői, illetve a jelentősebb, munkájukkal a tudományos növénytani kutatásokat segítő műkedvelő növénygyűjtők. 2.
* Az elméleti vagy biológia növénytan (botanika) képviselői. 3. 1.
* Az általános növénytanon belül külön jelöltük az egyes tudósok munkásságára kiemelten jellemző részdiszciplínákat is: 4. 2.
* a növényvilág rendszerbe foglalását célzó növényrendszertant (fitoszisztematika); 5. 3.
* a növények belső anatómiai és külső morfológiai felépítését, önfenntartó és fajfenntartó szerveződését leíró növényszervezettant (fitoorganológia; specifikusabban növényalaktan vagy fitomorfológia, növényszervtan vagy fitoorganográfia, növényanatómia vagy fitotómia, növényszövettan vagy fitohisztológia, növénysejttan vagy fitocitológia, pollen- és spórakutatás vagy palinológia, növényszármazástan vagy fitofilogenetika, növényegyedfejlődés-tan vagy fitoontogénia); 6. 4.
* a növények életjelenségeit vizsgáló növényélettant (fitofiziológia); 7. 5.
* a növényzeti típusok, növényfajok elterjedésével foglalkozó növényföldrajzt (geobotanika, fitogeográfia); 8. 6.
* a növénytársulások felépítésével és törvényszerűségeivel foglalkozó növénytársulástant (fitocönológia); 9. 7.
* a növénypopulációk környezetükkel való kapcsolatát vizsgáló (fitoökológia). 10. 8.
* A biológiai növénytanon belül specifikusan az alsóbb rendű telepes vagy spórás növényeket tudományosan feldolgozó kutatók, akik a 11. 9.
* moszatkutatás (algológia), 12. 10.
* zuzmókutatás (lichenológia), 13. 11.
* mohakutatás (briológia), 14. 12.
* harasztkutatás terén tevékenykedtek. 15. 13.
* Rendszertani okokból a gombák rendszerezésével és biológiai leírásával foglalkozó gombatan (mikológia) kutatói egy másik listában kaptak helyet (lásd Magyar mikológusok listája), de amennyiben egy a listában szereplő botanikus mikológiával is foglalkozott, azt feltüntettük. 16. 14.
* Amennyiben egy életmű hangsúlyos rendszertani területét alkották, külön jelöltük 17. 15.
* a lágy szárú növényekkel foglalkozó , 18. 16.
* illetve a fás szárúakkal (fákkal, cserjékkel) foglalkozó dendrológia képviselőit. 19.
* Az alkalmazott mezőgazdasági növénytan kutatói, vagyis a kultúrnövények rendszertanával, szervezettanával, élettanával vagy növénynemesítéssel foglalkozó tudósok. 20.
* Külön kiemeltük az általános növényélettannal számos területen érintkező növénykórtan (fitopatológia) képviselőit, nem kaptak viszont helyet a növénytermesztéstan agrotechnikai, növényápolási és növényvédelmi kérdéseivel foglalkozó agrármérnökök vagy agrokémikusok. 21.
* Ugyancsak feltüntettük az általános biológiai herbológia és dendrológia (vö. 2.4.) mellett 22.
* az alkalmazott mezőgazdasági herbológia (gyomnövénytan), 23.
* a kertészeti dendrológia (dísznövénytan), 24.
* az erdészeti dendrológia/növénytan művelőit is, 25.
* illetve azokat az agrobotanikusokat, akik egy-egy jól meghatározható kultúrnövénytípus vizsgálatának szentelték munkásságuk jelentős részét: gyümölcsismerettan , szőlőismerettan . 26.
* Az általános növénytannal érintkező természet- vagy társadalomtudományos diszciplínák művelői, mint például 27.
* az ősnövénytan (paleobotanika) 28.
* vagy a régészeti növénytan . 29.
* A biokémiával, mikrobiológiával, farmakognóziával vagy élelmiszer-vegyészettel érintkező (hatóanyag-vizsgálat), illetve egészségügyi növénytan vagy orvosbotanika (gyógynövénykutatás vagy gyógynövényismeret) jeles alakjai. 30.
* A botanika tudománytörténetével foglalkozó szaktörténészek. (hu)
|
