| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A második világháború után a vesztesek közé tartozó Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került. Sztálin elkerülhetetlennek tartotta a harmadik világháború közeli kitörését, ezért Magyarországot is erejét messze meghaladó fegyverkezésre és hadseregfejlesztésre kényszerítette. 1950 és 1953 között Jugoszlávia volt a fő potenciális ellenség. 1953-tól, Sztálin halála nyomán, valamint a súlyos magyar gazdasági nehézségek miatt csökkentették a hadsereg létszámát, a fegyverkezés ütemét. 1955-ben szovjet vezetéssel létrejött a Varsói Szerződés szervezete. 1956-ban a szovjet csapatok leverték a magyarországi forradalmat. Az 1960-as években a szovjet katonai doktrína megváltozott, előtérbe került a nukleáris fegyverek alkalmazása. Magyarországon is jelentős számban tároltak bevetésre kész nukleáris fegyvereket. Több nagyszabású hadgyakorlatra is sor került ebben a szellemben. Az 1980-as évek végére világossá vált, hogy a hidegháború szemben álló felei által felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris fegyver már nem szolgálhat értelmes katonai célokat. A hidegháborús fegyverkezési hajsza, különösen az amerikai „csillagháborús” tervekre keresett válasz végleg kimerítette a Szovjetunió gazdasági erőforrásait, ami a rendszerváltáshoz vezetett ott és az úgynevezett „szocialista tábor” többi országában is. (hu)
- A második világháború után a vesztesek közé tartozó Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került. Sztálin elkerülhetetlennek tartotta a harmadik világháború közeli kitörését, ezért Magyarországot is erejét messze meghaladó fegyverkezésre és hadseregfejlesztésre kényszerítette. 1950 és 1953 között Jugoszlávia volt a fő potenciális ellenség. 1953-tól, Sztálin halála nyomán, valamint a súlyos magyar gazdasági nehézségek miatt csökkentették a hadsereg létszámát, a fegyverkezés ütemét. 1955-ben szovjet vezetéssel létrejött a Varsói Szerződés szervezete. 1956-ban a szovjet csapatok leverték a magyarországi forradalmat. Az 1960-as években a szovjet katonai doktrína megváltozott, előtérbe került a nukleáris fegyverek alkalmazása. Magyarországon is jelentős számban tároltak bevetésre kész nukleáris fegyvereket. Több nagyszabású hadgyakorlatra is sor került ebben a szellemben. Az 1980-as évek végére világossá vált, hogy a hidegháború szemben álló felei által felhalmozott hatalmas mennyiségű nukleáris fegyver már nem szolgálhat értelmes katonai célokat. A hidegháborús fegyverkezési hajsza, különösen az amerikai „csillagháborús” tervekre keresett válasz végleg kimerítette a Szovjetunió gazdasági erőforrásait, ami a rendszerváltáshoz vezetett ott és az úgynevezett „szocialista tábor” többi országában is. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 23269 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- Magyarország az atomháború árnyékában (hu)
- Magyarország az atomháború árnyékában (hu)
|
| prop-hu:hely
| |
| prop-hu:isbn
|
- 9789633276587 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
| |
| prop-hu:szerző
|
- Horváth Miklós (hu)
- Kovács Vilmos (hu)
- Horváth Miklós (hu)
- Kovács Vilmos (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Magyar hadtörténet a hidegháború idején (hu)
- Magyar hadtörténet a hidegháború idején (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
