| dbo:abstract
|
- A régi magyar időszaki lapok közé tartoznak a 18. század végéig Magyarországon (bármely nyelven) megjelenő, illetve a Magyarországon kívül magyar nyelven megjelenő vagy magyar témájú időszaki lapok. Az abszolutizmus korában megjelent újságok fejlődését az állami cenzúra határozta meg. Noha II. József rendelkezései valamelyest enyhébbek voltak a korábbiaknál, de alapjában véve a közvélemény tájékoztatásának ezek is igyekeztek gátat szabni. A cenzori engedély egyik lényeges feltétele szerint azonban belföldi tudósításaikat (ideértve az Osztrák Birodalom területét) a hivatalos Wiener Zeitungból kellett átvenniük; a külföldiekre nem volt ilyen megkötés. Az oldalak egyes részeinek üresen hagyása is a cenzúra törléseinek következménye volt, ennek következtében a lapnak akár a kétharmadát külföldi hírek tették ki. A török és francia háborúk egyébként is bőséges anyagot szolgáltattak. A hazai események közül kinevezéseket, iskolai vagy egyéb ünnepélyeket, időjárást, természeti tüneményeket és ritkábban vidéki száraz tudósításokat közöltek. A tudományra és művészetek hiányoztak, egyedül a könyvcímeket, ritkábban az előadott színdarabok címét tették közzé. A magyar lapok minőségük miatt nem versenyezhettek az akkori német hirlapokkal, amelyek alaposabb és frissebb hírekkel szolgáltak. Ezzel magyarázható magyar lapok rövid élettartama is, mert miközben a Pressburger Zeitung 1808-ban 6000 példányban jelent meg, a Magyar Hírmondónak alig volt 400 előfizetője. (hu)
- A régi magyar időszaki lapok közé tartoznak a 18. század végéig Magyarországon (bármely nyelven) megjelenő, illetve a Magyarországon kívül magyar nyelven megjelenő vagy magyar témájú időszaki lapok. Az abszolutizmus korában megjelent újságok fejlődését az állami cenzúra határozta meg. Noha II. József rendelkezései valamelyest enyhébbek voltak a korábbiaknál, de alapjában véve a közvélemény tájékoztatásának ezek is igyekeztek gátat szabni. A cenzori engedély egyik lényeges feltétele szerint azonban belföldi tudósításaikat (ideértve az Osztrák Birodalom területét) a hivatalos Wiener Zeitungból kellett átvenniük; a külföldiekre nem volt ilyen megkötés. Az oldalak egyes részeinek üresen hagyása is a cenzúra törléseinek következménye volt, ennek következtében a lapnak akár a kétharmadát külföldi hírek tették ki. A török és francia háborúk egyébként is bőséges anyagot szolgáltattak. A hazai események közül kinevezéseket, iskolai vagy egyéb ünnepélyeket, időjárást, természeti tüneményeket és ritkábban vidéki száraz tudósításokat közöltek. A tudományra és művészetek hiányoztak, egyedül a könyvcímeket, ritkábban az előadott színdarabok címét tették közzé. A magyar lapok minőségük miatt nem versenyezhettek az akkori német hirlapokkal, amelyek alaposabb és frissebb hírekkel szolgáltak. Ezzel magyarázható magyar lapok rövid élettartama is, mert miközben a Pressburger Zeitung 1808-ban 6000 példányban jelent meg, a Magyar Hírmondónak alig volt 400 előfizetője. (hu)
|
