| dbo:abstract
|
- A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, rendszer ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. A 2011-ben elfogadott választási törvény szerint az országgyűlési képviselők választása a korábbiaktól eltérően egyfordulós, amivel az addig inkább arányos rendszert inkább többségire változtatta. Megszűnt a : a választás akkor is érvényes, ha azon a jogosultak felénél kevesebben vesznek részt. A parlament 199 fősre csökkent. Az országgyűlési választáson megszűntek a területi listák, tehát a választók közvetlenül az országos pártlistákra szavaznak. Jelentősen módosult a listás helyek szétosztását befolyásoló töredékszavazatok számítása: az új törvény szerint az egyéni választókerületekben alulmaradt jelöltekre adott szavazatok számához, hanem az egyéni választókerület győztesei után is jár „töredék” (győzteskompenzáció) — annyi, amennyi a győztes és a második helyezett szavazatainak különbsége (mínusz 1). További változás, hogy az országos listákra kapott határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak. Négyévente (az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában) országgyűlési választásokat kell tartani. Az országgyűlési választás időpontját legkésőbb 72 nappal a választás előtt a köztársasági elnök tűzi ki. Az országgyűlési lehet általánosak vagy időközi. (hu)
- A magyar országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy hogyan választják Magyarországon a parlamenti képviselőket. A jelenleg hatályos szavazási rendszer egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer, rendszer ami azt jelenti, hogy a képviselők egy részét egyéni ágon választják (helyi, egymandátumos választókerületekben), egy másik részét pedig kompenzációs listáról a pártlistás szavazatok és az egyéni ágról átvitt töredékszavazatok alapján. A 2011-ben elfogadott választási törvény szerint az országgyűlési képviselők választása a korábbiaktól eltérően egyfordulós, amivel az addig inkább arányos rendszert inkább többségire változtatta. Megszűnt a : a választás akkor is érvényes, ha azon a jogosultak felénél kevesebben vesznek részt. A parlament 199 fősre csökkent. Az országgyűlési választáson megszűntek a területi listák, tehát a választók közvetlenül az országos pártlistákra szavaznak. Jelentősen módosult a listás helyek szétosztását befolyásoló töredékszavazatok számítása: az új törvény szerint az egyéni választókerületekben alulmaradt jelöltekre adott szavazatok számához, hanem az egyéni választókerület győztesei után is jár „töredék” (győzteskompenzáció) — annyi, amennyi a győztes és a második helyezett szavazatainak különbsége (mínusz 1). További változás, hogy az országos listákra kapott határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak. Négyévente (az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában) országgyűlési választásokat kell tartani. Az országgyűlési választás időpontját legkésőbb 72 nappal a választás előtt a köztársasági elnök tűzi ki. Az országgyűlési lehet általánosak vagy időközi. (hu)
|
