| dbo:abstract
|
- Az első magyar sakkbajnokságot 1906-ban Győrben rendezték meg. A Magyar Sakkszövetség megalakulásáig (1911) a bajnokságnak nem volt hivatalos rendező szerve. A bajnokságot legtöbbször a fővárosban, Budapesten bonyolították le. A hivatalos számozás a második világháború utántól kezdődik, a korábbiakat 'p' betűvel jelöltük. A háború előtti magyar bajnokságok elnevezése „nemzeti mesterverseny”, több esetben külföldi résztvevők meghívásával, ezek elnevezése „nemzetközi mesterverseny”. A versenyek résztvevői az 1960-as évekig meghívás alapján álltak össze. A meghívásnál figyelembe vették az előző időszak kiemelkedő eredményeit. A bajnokságok helyezettjeit vették figyelembe a nemzetközi csapatversenyek, olimpiai csapatok összeállításánál. A háború után a bajnokságokon elért eredmény alapján lehetett kvalifikációt szerezni a világbajnoki zónaversenyekre is. Az 1960-as évektől a bajnokság döntőjében való részvételt felmenő rendszerű versenysorozatok eredményei alapján lehetett kiharcolni. A felmenő rendszerű versenysorozat magába foglalta a szakosztályi bajnokságokat, a városi, megyei bajnokságokat, a magyar bajnoki elődöntőket és középdöntőket. Az 1980-as évektől a hagyományos bajnoki döntő mellett (vagy helyett) nyílt bajnokságokat szerveztek, amelyek svájci rendszerben zajlottak le. Ezeken bárki elindulhatott minősítéstől függetlenül. E versenyeken külföldi játékosok is indulhattak, és a legjobb magyar helyezések alapján állapították meg a magyar bajnoki dobogósokat. (hu)
- Az első magyar sakkbajnokságot 1906-ban Győrben rendezték meg. A Magyar Sakkszövetség megalakulásáig (1911) a bajnokságnak nem volt hivatalos rendező szerve. A bajnokságot legtöbbször a fővárosban, Budapesten bonyolították le. A hivatalos számozás a második világháború utántól kezdődik, a korábbiakat 'p' betűvel jelöltük. A háború előtti magyar bajnokságok elnevezése „nemzeti mesterverseny”, több esetben külföldi résztvevők meghívásával, ezek elnevezése „nemzetközi mesterverseny”. A versenyek résztvevői az 1960-as évekig meghívás alapján álltak össze. A meghívásnál figyelembe vették az előző időszak kiemelkedő eredményeit. A bajnokságok helyezettjeit vették figyelembe a nemzetközi csapatversenyek, olimpiai csapatok összeállításánál. A háború után a bajnokságokon elért eredmény alapján lehetett kvalifikációt szerezni a világbajnoki zónaversenyekre is. Az 1960-as évektől a bajnokság döntőjében való részvételt felmenő rendszerű versenysorozatok eredményei alapján lehetett kiharcolni. A felmenő rendszerű versenysorozat magába foglalta a szakosztályi bajnokságokat, a városi, megyei bajnokságokat, a magyar bajnoki elődöntőket és középdöntőket. Az 1980-as évektől a hagyományos bajnoki döntő mellett (vagy helyett) nyílt bajnokságokat szerveztek, amelyek svájci rendszerben zajlottak le. Ezeken bárki elindulhatott minősítéstől függetlenül. E versenyeken külföldi játékosok is indulhattak, és a legjobb magyar helyezések alapján állapították meg a magyar bajnoki dobogósokat. (hu)
|
