| dbo:abstract
|
- A magyar választási rendszer több elemből áll: az országgyűlési választások, a települési helyi és kisebbségi önkormányzati választások valamint az európai parlamenti választások mind más választási rendszerrel rendelkeznek. Az országgyűlési és az önkormányzati választásoknak két változatát különböztetjük meg: lehetnek általánosak vagy időköziek. Magyarország alaptörvényének Alapvetés fejezetének XXIII. cikke és az Állam fejezet, Az Országgyűlés alfejezet 2. cikke szerint minden állampolgárt általános és egyenlő választójog illeti meg, a szavazás pedig mindenkor közvetlen és titkos. A választójog Magyarországon önkéntes és szabad. Négyévente országgyűlési (az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában), ötévente pedig önkormányzati választásokat kell tartani. Az országgyűlési választás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások előtt a köztársasági elnök tűzi ki. A 2011-ben elfogadott új szerint a korábbi választásoktól eltérően az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, és az addig inkább arányos rendszerről, a többségi választási rendszer felé tolta el a hangsúlyt. A parlament 199 fősre csökkent. Megszűnt az érvényességi küszöb az országgyűlési választásokon, valamint a területi listák, a választók ezután közvetlenül az országos pártlistákra adhatják le a szavazataikat. A listás helyek szétosztását befolyásoló töredékszavazatok számításának módja is jelentősen módosult, így ezentúl már nem csak az egyéni választókerületekben alulmaradt jelöltekre leadott szavazatokat számítják be a listás szavazatok összesítésekor, hanem az egyéni választókerület győztesére leadottakat is figyelembe veszik (győzteskompenzáció). További változás, hogy az állampolgárságot kapott határon túli magyarok is szavazati jogot szereztek, akik az országos listákra adhatják le a szavazataikat. (hu)
- A magyar választási rendszer több elemből áll: az országgyűlési választások, a települési helyi és kisebbségi önkormányzati választások valamint az európai parlamenti választások mind más választási rendszerrel rendelkeznek. Az országgyűlési és az önkormányzati választásoknak két változatát különböztetjük meg: lehetnek általánosak vagy időköziek. Magyarország alaptörvényének Alapvetés fejezetének XXIII. cikke és az Állam fejezet, Az Országgyűlés alfejezet 2. cikke szerint minden állampolgárt általános és egyenlő választójog illeti meg, a szavazás pedig mindenkor közvetlen és titkos. A választójog Magyarországon önkéntes és szabad. Négyévente országgyűlési (az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában), ötévente pedig önkormányzati választásokat kell tartani. Az országgyűlési választás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások előtt a köztársasági elnök tűzi ki. A 2011-ben elfogadott új szerint a korábbi választásoktól eltérően az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, és az addig inkább arányos rendszerről, a többségi választási rendszer felé tolta el a hangsúlyt. A parlament 199 fősre csökkent. Megszűnt az érvényességi küszöb az országgyűlési választásokon, valamint a területi listák, a választók ezután közvetlenül az országos pártlistákra adhatják le a szavazataikat. A listás helyek szétosztását befolyásoló töredékszavazatok számításának módja is jelentősen módosult, így ezentúl már nem csak az egyéni választókerületekben alulmaradt jelöltekre leadott szavazatokat számítják be a listás szavazatok összesítésekor, hanem az egyéni választókerület győztesére leadottakat is figyelembe veszik (győzteskompenzáció). További változás, hogy az állampolgárságot kapott határon túli magyarok is szavazati jogot szereztek, akik az országos listákra adhatják le a szavazataikat. (hu)
|
