dbo:abstract
|
- A magyar vízilabdakupát 1923-tól írja ki a Magyar Vízilabda-szövetség (a nők részére csak 2000 óta). A sorozatot 1951-től 1989-ig Magyar Népköztársasági Kupának hívták. A kupát általában kieséses rendszerben rendezik, de néhányszor körmérkőzéses formában játszották. A legelső kiírásban a döntőt csak a következő évben játszották le, mivel az eredeti időpontban, 1923. szeptember 8-án a meccs elmaradt. Az FTC és a bíró is késett, és mire megérkeztek, addigra a Kerület már nem volt hajlandó játszani, mivel néhány játékosának vissza kellett menni dolgozni, és a késés miatti későbbi kezdés miatt a meccset már nem tudták volna időben befejezni. Hosszas eljárás indult, melynek során végül az FTC-t hirdették játék nélkül győztesnek, annak ellenére, hogy ők késtek, de később az újrajátszás mellett döntöttek, azonban erre már csak 1924-ben kerülhetett sor. 1939-ben a döntő előtt a MAC visszalépett, mivel több játékosa eltiltás alatt állt, illetve sérült vagy munkahelyi elfoglaltsága volt, ezért a vezetők nem akarták, hogy a helyettük kiálló fiatalok nagy vereséget szenvedjenek az akkoriban a világ legjobb csapatának számító UTE-tól. A 3. helyért azonban lejátszották a meccset, sőt az UTE és a MAC egy edzőmeccset is játszott. 1953-ban a Vasas Gheorghiu Dej Hajógyár másodosztályúként jutott döntőbe (Zádor Ervin vezérletével). (hu)
- A magyar vízilabdakupát 1923-tól írja ki a Magyar Vízilabda-szövetség (a nők részére csak 2000 óta). A sorozatot 1951-től 1989-ig Magyar Népköztársasági Kupának hívták. A kupát általában kieséses rendszerben rendezik, de néhányszor körmérkőzéses formában játszották. A legelső kiírásban a döntőt csak a következő évben játszották le, mivel az eredeti időpontban, 1923. szeptember 8-án a meccs elmaradt. Az FTC és a bíró is késett, és mire megérkeztek, addigra a Kerület már nem volt hajlandó játszani, mivel néhány játékosának vissza kellett menni dolgozni, és a késés miatti későbbi kezdés miatt a meccset már nem tudták volna időben befejezni. Hosszas eljárás indult, melynek során végül az FTC-t hirdették játék nélkül győztesnek, annak ellenére, hogy ők késtek, de később az újrajátszás mellett döntöttek, azonban erre már csak 1924-ben kerülhetett sor. 1939-ben a döntő előtt a MAC visszalépett, mivel több játékosa eltiltás alatt állt, illetve sérült vagy munkahelyi elfoglaltsága volt, ezért a vezetők nem akarták, hogy a helyettük kiálló fiatalok nagy vereséget szenvedjenek az akkoriban a világ legjobb csapatának számító UTE-tól. A 3. helyért azonban lejátszották a meccset, sőt az UTE és a MAC egy edzőmeccset is játszott. 1953-ban a Vasas Gheorghiu Dej Hajógyár másodosztályúként jutott döntőbe (Zádor Ervin vezérletével). (hu)
|