| dbo:abstract
|
- Magyarország sziklahasadék-növényzete egyetlen növénytársulástani osztály: a (Br.-Bl. in Meyer et Br.-Bl., 1934) Oberd., 1977 társulásaiból áll. Az osztály a közép-európai magashegységek sziklahasadékainak társulásait foglalja magába. Termőhelyeik a sziklák különböző irányú, kisebb-nagyobb hasadékai, illetve repedései. Ezekben összegyűlik némi talaj, legtöbbször a mohapárnák humuszából, az edényes fajok szerves maradványaiból és a kőzet, illetve a talajképző üledék ásványi anyagából. Az ökológiai viszonyok függenek a kőzetek típusától és a lejtők irányától, ezért a termőhelyek változatosak. A hasadéktársulásokban a sajátos termőhelyi viszonyokhoz és egymáshoz alkalmazkodó fajok együtt szelektálódtak ki. Mivel Magyarországon a hegyvidékek nem nyúlnak az erdőhatár fölé, nálunk kevés az ilyen termőhely, illetve hasadéktársulás. Az alpi és kárpáti hasadéknövényzet egyes társulásai azonban felismerhetők leginkább mészköves hegyvidékeinken. A vulkáni kőzeteken ezek a társulások ritkábbak, mert kevés az ilyen sziklafal, szikla — mégis ezeket társulásokat tekintik a sziklai növényzet „gyöngyszemeinek”; mintázatuk szépsége lényegesen emeli a termőhely szépségét, változatosságát. A sziklahasadék-társulások négy csoportja: 1.
* xeroterm, napfényes, meszes alapkőzetű, 2.
* mezoterm, árnyas, meszes alapkőzetű, 3.
* xeroterm, napfényes, szilikátos alapkőzetű és 4.
* árnyas, erdei sziklák mohabevonatát alkotó társulások. A rendszertani osztályát Magyarországon két rend társulásai képviselik: 1.
* (Tortulo-Cymbalarietalia Segal 1969) két csoporttal; 2.
* (Androsacetalia multiflorae Br.-Bl. in Meier et Br. Bl.1934) két csoporttal. (hu)
- Magyarország sziklahasadék-növényzete egyetlen növénytársulástani osztály: a (Br.-Bl. in Meyer et Br.-Bl., 1934) Oberd., 1977 társulásaiból áll. Az osztály a közép-európai magashegységek sziklahasadékainak társulásait foglalja magába. Termőhelyeik a sziklák különböző irányú, kisebb-nagyobb hasadékai, illetve repedései. Ezekben összegyűlik némi talaj, legtöbbször a mohapárnák humuszából, az edényes fajok szerves maradványaiból és a kőzet, illetve a talajképző üledék ásványi anyagából. Az ökológiai viszonyok függenek a kőzetek típusától és a lejtők irányától, ezért a termőhelyek változatosak. A hasadéktársulásokban a sajátos termőhelyi viszonyokhoz és egymáshoz alkalmazkodó fajok együtt szelektálódtak ki. Mivel Magyarországon a hegyvidékek nem nyúlnak az erdőhatár fölé, nálunk kevés az ilyen termőhely, illetve hasadéktársulás. Az alpi és kárpáti hasadéknövényzet egyes társulásai azonban felismerhetők leginkább mészköves hegyvidékeinken. A vulkáni kőzeteken ezek a társulások ritkábbak, mert kevés az ilyen sziklafal, szikla — mégis ezeket társulásokat tekintik a sziklai növényzet „gyöngyszemeinek”; mintázatuk szépsége lényegesen emeli a termőhely szépségét, változatosságát. A sziklahasadék-társulások négy csoportja: 1.
* xeroterm, napfényes, meszes alapkőzetű, 2.
* mezoterm, árnyas, meszes alapkőzetű, 3.
* xeroterm, napfényes, szilikátos alapkőzetű és 4.
* árnyas, erdei sziklák mohabevonatát alkotó társulások. A rendszertani osztályát Magyarországon két rend társulásai képviselik: 1.
* (Tortulo-Cymbalarietalia Segal 1969) két csoporttal; 2.
* (Androsacetalia multiflorae Br.-Bl. in Meier et Br. Bl.1934) két csoporttal. (hu)
|
