| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Magyarország és Kína kapcsolatai a korai szórványos érintkezések, magyar hittérítők valamint tudósok kínai utazásai után csak lassan indultak fejlődésnek. Az első szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína között az 1869-ben aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény volt, ekkor a Monarchia főkonzulátust is nyitott Sanghajban. A pekingi követség megnyitására csak 1897-ben került sor. 1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a bokszerlázadás leverésében, ennek nyomán koncessziós területet is szerzett a félgyarmati sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első követét Bécsbe. Az első világháborúban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok oroszországi magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került Kínába Hugyecz László építész is, akiből később Sanghaj neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához. Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 1949. október 6-tól számítják, mikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak Pekingben és Budapesten. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után alapított Kínai Népköztársaságot, ami megalapozta a két pártállami rendszerű ország jó kapcsolatait. Kína az 1956-os forradalom után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Kádár-kormánynak az ország gazdasági konszolidációjához. A kínai-szovjet viszony megromlása után, a kínai kulturális forradalom idején a magyar-kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) és köre nagy figyelmet fordítottak az 1968-os magyarországi új gazdasági mechanizmus tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. Magyarország Tajvant Kína részének tekinti. A pártállami időkben, a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a rendszerváltásig ez magától értetődő volt, a rendszerváltás után pedig Magyarország nyugati szövetségeseinek álláspontját fogadja el, és az „egy Kína elvet” követi. Ennek lényege az, hogy Tajvan csakúgy, mint a szárazföldi Kína, formálisan egységnek tekinti ezt a két államot, csak még azt tekintik nyitott kérdésnek, hogy ki kormányozza azt. Peking ezért hevesen ellenzi azokat az egyes pártok részéről megnyilvánuló tajvani belpolitikai törekvéseket, amelyek ettől a fikciótól elszakadva, formálisan is önálló államnak kiáltanák ki Tajvant, ez ugyanis akadályozná az újraegyesítést. (hu)
- Magyarország és Kína kapcsolatai a korai szórványos érintkezések, magyar hittérítők valamint tudósok kínai utazásai után csak lassan indultak fejlődésnek. Az első szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína között az 1869-ben aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény volt, ekkor a Monarchia főkonzulátust is nyitott Sanghajban. A pekingi követség megnyitására csak 1897-ben került sor. 1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a bokszerlázadás leverésében, ennek nyomán koncessziós területet is szerzett a félgyarmati sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első követét Bécsbe. Az első világháborúban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok oroszországi magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került Kínába Hugyecz László építész is, akiből később Sanghaj neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához. Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 1949. október 6-tól számítják, mikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak Pekingben és Budapesten. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után alapított Kínai Népköztársaságot, ami megalapozta a két pártállami rendszerű ország jó kapcsolatait. Kína az 1956-os forradalom után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Kádár-kormánynak az ország gazdasági konszolidációjához. A kínai-szovjet viszony megromlása után, a kínai kulturális forradalom idején a magyar-kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) és köre nagy figyelmet fordítottak az 1968-os magyarországi új gazdasági mechanizmus tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. Magyarország Tajvant Kína részének tekinti. A pártállami időkben, a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a rendszerváltásig ez magától értetődő volt, a rendszerváltás után pedig Magyarország nyugati szövetségeseinek álláspontját fogadja el, és az „egy Kína elvet” követi. Ennek lényege az, hogy Tajvan csakúgy, mint a szárazföldi Kína, formálisan egységnek tekinti ezt a két államot, csak még azt tekintik nyitott kérdésnek, hogy ki kormányozza azt. Peking ezért hevesen ellenzi azokat az egyes pártok részéről megnyilvánuló tajvani belpolitikai törekvéseket, amelyek ettől a fikciótól elszakadva, formálisan is önálló államnak kiáltanák ki Tajvant, ez ugyanis akadályozná az újraegyesítést. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 57392 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Magyar-kínai kormányfői találkozók - KRONOLÓGIA (hu)
- Dokumentumok (hu)
- A külügyi tárca költségvetése, a magyar külpolitika fő irányai és a külföldi szolgálat (hu)
- Kína nemzetközi kapcsolatai és világgazdasági szerepének megerősödése; A kínai-magyar kapcsolatok (hu)
- A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésének néhány területe (hu)
- Magyar-kínai kormányfői találkozók - KRONOLÓGIA (hu)
- Dokumentumok (hu)
- A külügyi tárca költségvetése, a magyar külpolitika fő irányai és a külföldi szolgálat (hu)
- Kína nemzetközi kapcsolatai és világgazdasági szerepének megerősödése; A kínai-magyar kapcsolatok (hu)
- A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésének néhány területe (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Orbán Viktor Sanghajban (hu)
- Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990 (hu)
- A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza (hu)
- A magyar–kínai kapcsolatok elmúlt két éve (hu)
- Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959 (hu)
- A kínai civilizáció újabb reneszánsza a XXI. század első évtizedeiben (hu)
- Kommunista pártkapcsolatokat épít Orbán Kínában (hu)
- A változó Kína – III. (hu)
- Fordul a jetibőr köpönyeg (hu)
- Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből (hu)
- Kína és a világ (hu)
- Szervezet és feladatok (hu)
- Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja (hu)
- Adattár a magyar külügyi szolgálat történetéhez (hu)
- HUNGARIAN – CHINESE RELATIONS: FOREIGN TRADE AND INVESTMENTS (hu)
- Orbán Viktor Sanghajban (hu)
- Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990 (hu)
- A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza (hu)
- A magyar–kínai kapcsolatok elmúlt két éve (hu)
- Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959 (hu)
- A kínai civilizáció újabb reneszánsza a XXI. század első évtizedeiben (hu)
- Kommunista pártkapcsolatokat épít Orbán Kínában (hu)
- A változó Kína – III. (hu)
- Fordul a jetibőr köpönyeg (hu)
- Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből (hu)
- Kína és a világ (hu)
- Szervezet és feladatok (hu)
- Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja (hu)
- Adattár a magyar külügyi szolgálat történetéhez (hu)
- HUNGARIAN – CHINESE RELATIONS: FOREIGN TRADE AND INVESTMENTS (hu)
|
| prop-hu:dátum
|
- 2009-12-02 (xsd:date)
- 2011-06-25 (xsd:date)
- 2014-03-14 (xsd:date)
- 2018-10-18 (xsd:date)
- 2018-11-03 (xsd:date)
|
| prop-hu:egyéb
|
- Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából. (hu)
- Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából. (hu)
|
| prop-hu:elér
|
- 2018-12-01 (xsd:date)
- 2019-09-10 (xsd:date)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok alakulása az uniós csatlakozás óta... (hu)
- A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok alakulása az uniós csatlakozás óta... (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Szunomár Ágnes (hu)
- Szunomár Ágnes (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Bratislava (hu)
- Budapest (hu)
- Bratislava (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 9638312726 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:issn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- MTA Történettudományi Intézet (hu)
- MTA Világgazdasági Kutatóintézet (hu)
- Miniszterelnöki Hivatal (hu)
- MTA Jelenkor-kutató Bizottság (hu)
- MTA földrajztudományi kutatócsoport (hu)
- ELTE Konfuciusz Intézet (hu)
- KÜM (hu)
- index (hu)
- University of Economics in Bratislava Faculty of International Relations (hu)
- MTA Történettudományi Intézet (hu)
- MTA Világgazdasági Kutatóintézet (hu)
- Miniszterelnöki Hivatal (hu)
- MTA Jelenkor-kutató Bizottság (hu)
- MTA földrajztudományi kutatócsoport (hu)
- ELTE Konfuciusz Intézet (hu)
- KÜM (hu)
- index (hu)
- University of Economics in Bratislava Faculty of International Relations (hu)
|
| prop-hu:nyelvkód
|
- en (hu)
- hu (hu)
- en (hu)
- hu (hu)
|
| prop-hu:oldal
|
- 9 (xsd:integer)
- 24 (xsd:integer)
- 96 (xsd:integer)
|
| prop-hu:periodika
|
- Külügyi Szemle (hu)
- Külügyi Szemle (hu)
|
| prop-hu:sorozat
|
- Magyar történelmi emlékek (hu)
- Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1956-1989 (hu)
- Stratégiai kutatások (hu)
- Stratégiai kutatások 2009-2010 (hu)
- Magyar történelmi emlékek (hu)
- Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1956-1989 (hu)
- Stratégiai kutatások (hu)
- Stratégiai kutatások 2009-2010 (hu)
|
| prop-hu:sorozatszám
|
- II. kötet (hu)
- II. kötet (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- dbpedia-hu:Balázs_Dénes
- dbpedia-hu:Salát_Gergely
- dbpedia-hu:Tálas_Barna
- MTI (hu)
- Erdélyi Katalin (hu)
- Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (hu)
- Fábián Attila (hu)
- Matura Tamás (hu)
- Szobolevszki Sándor (hu)
- Sáringer János (hu)
- Inotai András (hu)
- Juhász Ottó (hu)
- Kőműves Anita (hu)
- Nedelka Erzsébet (hu)
- Pogátsa Zoltán (hu)
- Taipei Representative Office, Budapest, Hungary (hu)
- Ágoston Zoltán (hu)
|
| prop-hu:szám
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:weblap
|
- demokrata.hu (hu)
- nol.hu (hu)
- atlatszo.hu (hu)
- www.roc-taiwan.org/hu (hu)
- demokrata.hu (hu)
- nol.hu (hu)
- atlatszo.hu (hu)
- www.roc-taiwan.org/hu (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1961 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2015 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
|
| prop-hu:évfolyam
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Magyarország és Kína kapcsolatai (hu)
- Magyarország és Kína kapcsolatai (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
