Property Value
dbo:abstract
  • Magyarország népességének többségét a 19. században már régóta a nem magyar nemzetiségű lakosság adta. A legnépesebb nemzetiségek a románok, németek, szlovákok, szerbek, horvátok és ruszinok voltak. Ezen nemzetiségek különbözőképpen, általában nem is egységesen viszonyultak az 1848-as magyar forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz. Erdélyt leszámítva, ahol a románok és a szászok a Magyarországgal való egyesüléstől addigi egyenjogúságuk elvesztését féltették, kezdetben általában támogatták a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait. Később azonban a nemzetiségiek egy része különböző okok miatt szembefordult a magyar szabadságharccal, hozzájárulva annak végső vereségéhez. Egy részük az 1848-as forradalom hatására elérkezettnek látta az időt saját nemzeti önállóságuk, vagy legalábbis részleges autonómiájuk eléréséhez. A magyar kormányzat a politikai nemzet elvének értelmében megtagadta az autonómiát, és így az udvar a magyar szabadságharc ellen fordíthatta őket. Másik részük a jobbágyfelszabadítás ellenére megmaradó paraszti elégedetlenségekből kiindulva fordult a hatalom, vagyis Magyarországon a magyarság ellen. Fontos azonban megjegyezni, hogy voltak nemzetiségek, amelyek végig kitartottak a magyar ügy mellett, így például a ruszinok, szlovénok, svábok és bunyevácok. (hu)
  • Magyarország népességének többségét a 19. században már régóta a nem magyar nemzetiségű lakosság adta. A legnépesebb nemzetiségek a románok, németek, szlovákok, szerbek, horvátok és ruszinok voltak. Ezen nemzetiségek különbözőképpen, általában nem is egységesen viszonyultak az 1848-as magyar forradalomhoz és az azt követő szabadságharchoz. Erdélyt leszámítva, ahol a románok és a szászok a Magyarországgal való egyesüléstől addigi egyenjogúságuk elvesztését féltették, kezdetben általában támogatták a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait. Később azonban a nemzetiségiek egy része különböző okok miatt szembefordult a magyar szabadságharccal, hozzájárulva annak végső vereségéhez. Egy részük az 1848-as forradalom hatására elérkezettnek látta az időt saját nemzeti önállóságuk, vagy legalábbis részleges autonómiájuk eléréséhez. A magyar kormányzat a politikai nemzet elvének értelmében megtagadta az autonómiát, és így az udvar a magyar szabadságharc ellen fordíthatta őket. Másik részük a jobbágyfelszabadítás ellenére megmaradó paraszti elégedetlenségekből kiindulva fordult a hatalom, vagyis Magyarországon a magyarság ellen. Fontos azonban megjegyezni, hogy voltak nemzetiségek, amelyek végig kitartottak a magyar ügy mellett, így például a ruszinok, szlovénok, svábok és bunyevácok. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 540067 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 34364 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23655435 (xsd:integer)
prop-hu:city
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:editor
  • Hermann Róbert (hu)
  • Hermann Róbert (hu)
prop-hu:first
  • Géza (hu)
  • Géza (hu)
prop-hu:isbn
  • 9631923118 (xsd:decimal)
  • 9638218207 (xsd:decimal)
prop-hu:last
  • Závodszky (hu)
  • Závodszky (hu)
prop-hu:publisher
  • Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
  • Videopont Kiadó (hu)
  • Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
  • Videopont Kiadó (hu)
prop-hu:title
  • Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története (hu)
  • Történelem III. (hu)
  • Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története (hu)
  • Történelem III. (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1996 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben (hu)
  • Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of