| dbo:abstract
|
- A magyarországi református egyházi irodalom a magyarországi egyházi irodalom egyik ága. Magyarországi (magyar, német) református egyházi irodalom a 16. század közepe óta létezik, mivel a reformáció meglehetősen korán elterjedt Magyarországon, és a keleti országrészben, illetve Erdélyben hosszú időn keresztül fenn is tudott maradni. A magyarországi katolikus egyházi irodalomhoz hasonlóan a 18. század végéig a magyar református papok műveiknek jelentős részét latin nyelven írták, illetve hasonlóság az is, hogy a magyar / latin művek közül sok sohasem jelent meg nyomtatásban, máig kéziratban van. A magyar irodalomtörténetek általában a 18. századig tárgyalják az egyházi irodalmat a világi irodalom mellett, azonban az egyházi irodalom ezt követően is jelentős területe maradt a magyar művelődésnek. A 19–20. században a szorosabb értelemben vett egyházi műfajok mellett nagy számú tudományos és szépirodalmi alkotás született egyházi szerzők tollából. A teljes anyag máig feldolgozatlan, szintézise nincs, a kisebb részlettanulmányoktól / szöveggyűjteményektől függetlenül a Zoványi Jenő-féle Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon adattengere adhat útmutatást. Az alkotások többsége beszerezhetetlen, újabb / fakszimile kiadások csak elenyészően kis számú műről (Károlyi Gáspár, Kulcsár György, Szenczi Molnár Albert stb.) készültek. (hu)
- A magyarországi református egyházi irodalom a magyarországi egyházi irodalom egyik ága. Magyarországi (magyar, német) református egyházi irodalom a 16. század közepe óta létezik, mivel a reformáció meglehetősen korán elterjedt Magyarországon, és a keleti országrészben, illetve Erdélyben hosszú időn keresztül fenn is tudott maradni. A magyarországi katolikus egyházi irodalomhoz hasonlóan a 18. század végéig a magyar református papok műveiknek jelentős részét latin nyelven írták, illetve hasonlóság az is, hogy a magyar / latin művek közül sok sohasem jelent meg nyomtatásban, máig kéziratban van. A magyar irodalomtörténetek általában a 18. századig tárgyalják az egyházi irodalmat a világi irodalom mellett, azonban az egyházi irodalom ezt követően is jelentős területe maradt a magyar művelődésnek. A 19–20. században a szorosabb értelemben vett egyházi műfajok mellett nagy számú tudományos és szépirodalmi alkotás született egyházi szerzők tollából. A teljes anyag máig feldolgozatlan, szintézise nincs, a kisebb részlettanulmányoktól / szöveggyűjteményektől függetlenül a Zoványi Jenő-féle Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon adattengere adhat útmutatást. Az alkotások többsége beszerezhetetlen, újabb / fakszimile kiadások csak elenyészően kis számú műről (Károlyi Gáspár, Kulcsár György, Szenczi Molnár Albert stb.) készültek. (hu)
|
