| dbo:abstract
|
- Maia (görögül Μαῖα, anyácska) a görög mitológiában a Atlasz és Pléioné hét lánya, a pleiaszok közt a legidősebb, nimfa. Testvéreivel együtt Árkádiában születtek, a Külléne hegyen, és néha hegyi istennőknek is nevezték őket. Maja a legidősebb, a legszebb és a legszégyenlősebb volt közöttük. A Külléne barlangjában adott életet Zeusz fiának, Hermésznek. A történetet a homéroszi beszéli el. A történet szerint Maia lepedőkbe csavarta az újszülöttet, és elaludt. Amíg aludt, a gyermek elmászott Thesszáliáig, ahol az éjszaka leszálltával ellopta Apollón gulyájának egy részét és felfedezte a lírát. Maia nem hitt Apollónnak, amikor az a megvádolta a gyermeket a marhák eltulajdonításával, de Zeusz Apollón pártját fogta. Végül az az egyezség született, hogy Apollón visszacseréli a marhákat a lírára. Maia nevelte fel a gyermek Arkaszt, miután Artemisz bosszúból vagy Zeusz védelemből medvévé változtatta a gyermek anyját, Kallisztót. A római mitológiában Maia Maiestas vagy Maia néven ismerték, és egy ősi itáliai termékenység- és tavaszistennővel azonosították. (Bona Deához vagy másképp Faunához, egy másik is hasonlít az alakja.) Róla nevezték el május havát, a hónap első és tizenötödik napja az ő tiszteletére volt szentelve. Maiát Vulcanus istenhez társították, ezért május elsején az ő áldozott az istennő számára egy vemhes kocát, mint a termékenység jelképét. Maia templomai csak és kizárólag a nők számára voltak hozzáférhetőek, így tehát tisztelete is csak a nők körében terjedt el. (hu)
- Maia (görögül Μαῖα, anyácska) a görög mitológiában a Atlasz és Pléioné hét lánya, a pleiaszok közt a legidősebb, nimfa. Testvéreivel együtt Árkádiában születtek, a Külléne hegyen, és néha hegyi istennőknek is nevezték őket. Maja a legidősebb, a legszebb és a legszégyenlősebb volt közöttük. A Külléne barlangjában adott életet Zeusz fiának, Hermésznek. A történetet a homéroszi beszéli el. A történet szerint Maia lepedőkbe csavarta az újszülöttet, és elaludt. Amíg aludt, a gyermek elmászott Thesszáliáig, ahol az éjszaka leszálltával ellopta Apollón gulyájának egy részét és felfedezte a lírát. Maia nem hitt Apollónnak, amikor az a megvádolta a gyermeket a marhák eltulajdonításával, de Zeusz Apollón pártját fogta. Végül az az egyezség született, hogy Apollón visszacseréli a marhákat a lírára. Maia nevelte fel a gyermek Arkaszt, miután Artemisz bosszúból vagy Zeusz védelemből medvévé változtatta a gyermek anyját, Kallisztót. A római mitológiában Maia Maiestas vagy Maia néven ismerték, és egy ősi itáliai termékenység- és tavaszistennővel azonosították. (Bona Deához vagy másképp Faunához, egy másik is hasonlít az alakja.) Róla nevezték el május havát, a hónap első és tizenötödik napja az ő tiszteletére volt szentelve. Maiát Vulcanus istenhez társították, ezért május elsején az ő áldozott az istennő számára egy vemhes kocát, mint a termékenység jelképét. Maia templomai csak és kizárólag a nők számára voltak hozzáférhetőek, így tehát tisztelete is csak a nők körében terjedt el. (hu)
|
