| dbo:abstract
|
- Mainz ostroma 1793. április 14. – július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város ágyúzása június 17-én éjszaka elkezdődött. A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált. Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen Vendée-ban, Franciaországban. A várost elhagyva a „La Marseillaise”-t énekelték, „Chant de guerre de l’Armée du Rhin”-t. A az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A ágyúzások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite kastélyt, a Provost katedrálist, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült. (hu)
- Mainz ostroma 1793. április 14. – július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város ágyúzása június 17-én éjszaka elkezdődött. A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált. Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen Vendée-ban, Franciaországban. A várost elhagyva a „La Marseillaise”-t énekelték, „Chant de guerre de l’Armée du Rhin”-t. A az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A ágyúzások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite kastélyt, a Provost katedrálist, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült. (hu)
|
