| dbo:abstract
|
- A Majdaneki (vagy Lublini) koncentrációs tábor egy náci Németország által működtett koncentrációs és megsemmisítő tábor volt Lublin városának külterületén, Lengyelország német megszállása idején, a második világháborúban. Hét gázkamrával, két fa akasztófával és összesen mintegy 227 épülettel rendelkezett, és ezzel a nácik által működtetett koncentrációs táborok közül a legnagyobbak közé tartozott. Habár kezdetben kényszermunkára, nem pedig megsemmisítésre szánták, a Reinhard-hadművelet során – a nácik terve szerint a lengyelországi főkormányzóság területén minden zsidót meg akartak gyilkolni – ipari méretű gyilkosságokra használták. Az 1941. október 1-jétől 1944. július 22-ig működő tábort szinte teljes épségében szabadították fel, mert a szovjet Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása a Bagratyion hadművelet során megakadályozta az SS-t abban, hogy lerombolja az infrastruktúra nagy részét, és az alkalmatlan Anton Thernes táborparancsnok-helyettesnek nem sikerült a háborús bűnökre terhelő bizonyítékokat eltávolítania. A tábort 1941-ben a helyiek Majdanek („kis Majdan”) becenévvel illettek, mivel a tábor Lublin Majdan Tatarski nevű külvárosával volt szomszédos. A náci dokumentumok a helyszínt kezdetben a Waffen-SS lublini hadifogolytáborának nevezték, annak finanszírozása és működtetése alapján. A berlini Birodalmi Biztonsági Főhivatal 1943. április 9-én átnevezte Konzentrationslager Lublin névre, de a helyi lengyel elnevezés máig használatban van. (hu)
- A Majdaneki (vagy Lublini) koncentrációs tábor egy náci Németország által működtett koncentrációs és megsemmisítő tábor volt Lublin városának külterületén, Lengyelország német megszállása idején, a második világháborúban. Hét gázkamrával, két fa akasztófával és összesen mintegy 227 épülettel rendelkezett, és ezzel a nácik által működtetett koncentrációs táborok közül a legnagyobbak közé tartozott. Habár kezdetben kényszermunkára, nem pedig megsemmisítésre szánták, a Reinhard-hadművelet során – a nácik terve szerint a lengyelországi főkormányzóság területén minden zsidót meg akartak gyilkolni – ipari méretű gyilkosságokra használták. Az 1941. október 1-jétől 1944. július 22-ig működő tábort szinte teljes épségében szabadították fel, mert a szovjet Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása a Bagratyion hadművelet során megakadályozta az SS-t abban, hogy lerombolja az infrastruktúra nagy részét, és az alkalmatlan Anton Thernes táborparancsnok-helyettesnek nem sikerült a háborús bűnökre terhelő bizonyítékokat eltávolítania. A tábort 1941-ben a helyiek Majdanek („kis Majdan”) becenévvel illettek, mivel a tábor Lublin Majdan Tatarski nevű külvárosával volt szomszédos. A náci dokumentumok a helyszínt kezdetben a Waffen-SS lublini hadifogolytáborának nevezték, annak finanszírozása és működtetése alapján. A berlini Birodalmi Biztonsági Főhivatal 1943. április 9-én átnevezte Konzentrationslager Lublin névre, de a helyi lengyel elnevezés máig használatban van. (hu)
|
