| dbo:abstract
|
- A makedónok (ógörögül: μακεδόνες, azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől. Vegyes származású pásztornép, akiknek önálló etnikai jellegét maga a makedón állam hozta létre. A makedónok azon kisebb-nagyobb, jórészt ismeretlen nevű és eredetű törzsek keveréke, akik a makedón állam fennhatósága alatt éltek. Önálló nyelvük az ógörögtől korán elkülönülő dialektus volt, azonban ezt is vegyesen használták a térségben használatos más – mindenekelőtt trák – nyelvekkel. A nép névadója egy hérosz, , akinek első ismert említése az i. e. 7. század második feléből származik, a Hésziodosz nevéhez fűződő, de nála valószínűleg néhány évtizeddel későbbi „”. A hellenizmus korában főleg makedón telepesek és veterán katonák alkották azt a hellén kulturális közeget, amely létrehozta a hellenizmust. Végül feloldódtak a népek forgatagában, maradékaik a Római Birodalom korában beolvadtak a görögségbe. A modernkori Macedónia délszláv állam igényt formál a makedónok örökségére, s önmagát az ókori Makedónia utódjának definiálja. Görögország sérelmezi ezt a kísérletet a macedón-makedón azonosításra: szerintük a macedónoknak nincs közük a makedónokhoz, mivel azok már rég eltűntek a szláv betelepüléskor, így semmit sem vettek át tőlük. Ez mai napig konfliktusok forrása a két állam között. Görögország különösen attól tart, hogy a Macedónia emiatt majd igényt tart észak-görög területekre, melyeket manapság is Makedóniának szokás nevezni, és számos szláv csoport él a területen. (hu)
- A makedónok (ógörögül: μακεδόνες, azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől. Vegyes származású pásztornép, akiknek önálló etnikai jellegét maga a makedón állam hozta létre. A makedónok azon kisebb-nagyobb, jórészt ismeretlen nevű és eredetű törzsek keveréke, akik a makedón állam fennhatósága alatt éltek. Önálló nyelvük az ógörögtől korán elkülönülő dialektus volt, azonban ezt is vegyesen használták a térségben használatos más – mindenekelőtt trák – nyelvekkel. A nép névadója egy hérosz, , akinek első ismert említése az i. e. 7. század második feléből származik, a Hésziodosz nevéhez fűződő, de nála valószínűleg néhány évtizeddel későbbi „”. A hellenizmus korában főleg makedón telepesek és veterán katonák alkották azt a hellén kulturális közeget, amely létrehozta a hellenizmust. Végül feloldódtak a népek forgatagában, maradékaik a Római Birodalom korában beolvadtak a görögségbe. A modernkori Macedónia délszláv állam igényt formál a makedónok örökségére, s önmagát az ókori Makedónia utódjának definiálja. Görögország sérelmezi ezt a kísérletet a macedón-makedón azonosításra: szerintük a macedónoknak nincs közük a makedónokhoz, mivel azok már rég eltűntek a szláv betelepüléskor, így semmit sem vettek át tőlük. Ez mai napig konfliktusok forrása a két állam között. Görögország különösen attól tart, hogy a Macedónia emiatt majd igényt tart észak-görög területekre, melyeket manapság is Makedóniának szokás nevezni, és számos szláv csoport él a területen. (hu)
|
