| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Makói-csárdás kottája Travnyik János szerzeménye, elÅ‘ször 1849-ben vagy 1851-ben látott napvilágot; a makói népdal késÅ‘bb a klasszikus zene ihletÅ‘jévé vált. zongorista, Johann Nepomuk Hummel tanÃtványa játszotta elÅ‘ször a művet 1850. december 17-én, Pesten. A népdalt kétszer is kiadták: Wagner József gondozásában a zongorára átÃró nevének kezdÅ‘betűjével (zongorára T. J.-tÅ‘l), valamint Treichlinger József kiadásában, az átÃró zeneszerzÅ‘ nevének megemlÃtése nélkül. ElsÅ‘ dallama – Prussziának királya – az egyik legkorábbi magyar történeti dallam változata, a második – Nem vagyok én senkinek sem adósa – pedig egy régies magyar népdal, amelyet a 18. század óta sokféleképpen jegyeztek fel. Ez utóbbit késÅ‘bb Kodály Zoltán is feldolgozta a Kállai kettÅ‘sben. Johannes Brahms német zeneszerzÅ‘ is felfigyelt a Makói-csárdásra, annak dallama ihletül szolgált a kilencedik darabjához, a csárdásnak a gyors (elsÅ‘ és második) részét dolgozta fel. Az Allgemeine Musikalische Zeitung 1874-ben leközölte az elsÅ‘ tÃz tánc forrását; a népdal zongoraátirata a kilencedik helyen szerepelt a listán Travnyik J.: Makói-csárdás cÃmmel. A Brahms által felhasznált két szám – Ne búsulj és a Rózsám, kincsem – megtalálható Füredi Mihály és Bognár Ignác 100 magyar népdal cÃmű művében. (hu)
- A Makói-csárdás kottája Travnyik János szerzeménye, elÅ‘ször 1849-ben vagy 1851-ben látott napvilágot; a makói népdal késÅ‘bb a klasszikus zene ihletÅ‘jévé vált. zongorista, Johann Nepomuk Hummel tanÃtványa játszotta elÅ‘ször a művet 1850. december 17-én, Pesten. A népdalt kétszer is kiadták: Wagner József gondozásában a zongorára átÃró nevének kezdÅ‘betűjével (zongorára T. J.-tÅ‘l), valamint Treichlinger József kiadásában, az átÃró zeneszerzÅ‘ nevének megemlÃtése nélkül. ElsÅ‘ dallama – Prussziának királya – az egyik legkorábbi magyar történeti dallam változata, a második – Nem vagyok én senkinek sem adósa – pedig egy régies magyar népdal, amelyet a 18. század óta sokféleképpen jegyeztek fel. Ez utóbbit késÅ‘bb Kodály Zoltán is feldolgozta a Kállai kettÅ‘sben. Johannes Brahms német zeneszerzÅ‘ is felfigyelt a Makói-csárdásra, annak dallama ihletül szolgált a kilencedik darabjához, a csárdásnak a gyors (elsÅ‘ és második) részét dolgozta fel. Az Allgemeine Musikalische Zeitung 1874-ben leközölte az elsÅ‘ tÃz tánc forrását; a népdal zongoraátirata a kilencedik helyen szerepelt a listán Travnyik J.: Makói-csárdás cÃmmel. A Brahms által felhasznált két szám – Ne búsulj és a Rózsám, kincsem – megtalálható Füredi Mihály és Bognár Ignác 100 magyar népdal cÃmű művében. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 1784 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A Makói-csárdás kottája Travnyik János szerzeménye, elÅ‘ször 1849-ben vagy 1851-ben látott napvilágot; a makói népdal késÅ‘bb a klasszikus zene ihletÅ‘jévé vált. zongorista, Johann Nepomuk Hummel tanÃtványa játszotta elÅ‘ször a művet 1850. december 17-én, Pesten. A népdalt kétszer is kiadták: Wagner József gondozásában a zongorára átÃró nevének kezdÅ‘betűjével (zongorára T. J.-tÅ‘l), valamint Treichlinger József kiadásában, az átÃró zeneszerzÅ‘ nevének megemlÃtése nélkül. ElsÅ‘ dallama – Prussziának királya – az egyik legkorábbi magyar történeti dallam változata, a második – Nem vagyok én senkinek sem adósa – pedig egy régies magyar népdal, amelyet a 18. század óta sokféleképpen jegyeztek fel. Ez utóbbit késÅ‘bb Kodály Zoltán is feldolgozta a Kállai kettÅ‘sben. (hu)
- A Makói-csárdás kottája Travnyik János szerzeménye, elÅ‘ször 1849-ben vagy 1851-ben látott napvilágot; a makói népdal késÅ‘bb a klasszikus zene ihletÅ‘jévé vált. zongorista, Johann Nepomuk Hummel tanÃtványa játszotta elÅ‘ször a művet 1850. december 17-én, Pesten. A népdalt kétszer is kiadták: Wagner József gondozásában a zongorára átÃró nevének kezdÅ‘betűjével (zongorára T. J.-tÅ‘l), valamint Treichlinger József kiadásában, az átÃró zeneszerzÅ‘ nevének megemlÃtése nélkül. ElsÅ‘ dallama – Prussziának királya – az egyik legkorábbi magyar történeti dallam változata, a második – Nem vagyok én senkinek sem adósa – pedig egy régies magyar népdal, amelyet a 18. század óta sokféleképpen jegyeztek fel. Ez utóbbit késÅ‘bb Kodály Zoltán is feldolgozta a Kállai kettÅ‘sben. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Makói-csárdás (hu)
- Makói-csárdás (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
