| dbo:abstract
|
- Manszura (arabul: منصورہ) az arab birodalom szindhi történelmi fővárosa volt a nyolcadik században az Omajjádok idején, egyben egyike a királyság 11 főbb városának. A város ma a található, körülbelül 13 km-re délkeletre és 69 km-re északkeletre Hiderábádtól. A (egy szindhi hindu dinasztia 641-725) birtokait elfoglalták az arabok és az Abbászidák idején a 9. században két tartományra osztották Multán, illetve Manszura fővárosokkal. Manszura valószínűleg már a 8. században a tartomány fővárosa lehetett, mert az írásos dokumentumok szerint az abbászida uralom idején a város pozícióját visszaállították és mecsetjét megnagyobbították. Mikor Mohamed ibn Kaszim meghódította az ősi Brahmanabadot, al-Manszura még nem létezett. Manszura pontos helye nem ismert, de körülbelül 75 kilométerre északkeletre helyezkedett el Hiderábádtól az Indus fő folyásának nyugati partján. A város nagyjából 1,5 kilométer széles és hosszú volt és a Mihran-folyó egyik ága szegélyezte, amitől úgy tűnt, mintha szigeten lenne. Mind Manszura, mind Brahmanabad pusztulását földrengésnek tulajdonítják, de a folyómeder változásai is okozhatták. Pusztulásának időpontja még kevésbé ismert, de bizonyos, hogy a 8-tól a 11. századig nagy és jelentős kereskedelmi város volt és helyi muszlim főváros egy nagy kiterjedésű, termékeny terület közepén. 1025-ben a várost Mahmúd gaznavida szultán foglalta el. Al-Maszúra legjelentősebb uralkodói a voltak. Uralmuk alatt királyságukban béke és jólét uralkodott és az egymás ellen áskálódó csoportokat is kordában tartották. Uralkodásuk idején fordították először szindi nyelvre a Koránt. (hu)
- Manszura (arabul: منصورہ) az arab birodalom szindhi történelmi fővárosa volt a nyolcadik században az Omajjádok idején, egyben egyike a királyság 11 főbb városának. A város ma a található, körülbelül 13 km-re délkeletre és 69 km-re északkeletre Hiderábádtól. A (egy szindhi hindu dinasztia 641-725) birtokait elfoglalták az arabok és az Abbászidák idején a 9. században két tartományra osztották Multán, illetve Manszura fővárosokkal. Manszura valószínűleg már a 8. században a tartomány fővárosa lehetett, mert az írásos dokumentumok szerint az abbászida uralom idején a város pozícióját visszaállították és mecsetjét megnagyobbították. Mikor Mohamed ibn Kaszim meghódította az ősi Brahmanabadot, al-Manszura még nem létezett. Manszura pontos helye nem ismert, de körülbelül 75 kilométerre északkeletre helyezkedett el Hiderábádtól az Indus fő folyásának nyugati partján. A város nagyjából 1,5 kilométer széles és hosszú volt és a Mihran-folyó egyik ága szegélyezte, amitől úgy tűnt, mintha szigeten lenne. Mind Manszura, mind Brahmanabad pusztulását földrengésnek tulajdonítják, de a folyómeder változásai is okozhatták. Pusztulásának időpontja még kevésbé ismert, de bizonyos, hogy a 8-tól a 11. századig nagy és jelentős kereskedelmi város volt és helyi muszlim főváros egy nagy kiterjedésű, termékeny terület közepén. 1025-ben a várost Mahmúd gaznavida szultán foglalta el. Al-Maszúra legjelentősebb uralkodói a voltak. Uralmuk alatt királyságukban béke és jólét uralkodott és az egymás ellen áskálódó csoportokat is kordában tartották. Uralkodásuk idején fordították először szindi nyelvre a Koránt. (hu)
|
