| dbo:abstract
|
- Marcalváros (korábbi nevén Kun Béla lakótelep) Győr városrésze. Győr lélekszám-emelkedésének egyik nagy szocialista eredménye volt a több tízezres lakótelepek létrejötte a történelmi városmag körül. A győri lakótelepek kiépülése a hatvanas évek végén kezdődött meg. Ez egybeesett a nagymértékű lakásigények kielégítésével. A Kun Béla lakótelep kiépítése két ütemben történt meg, amelyet a GYSEV pályaudvar és a Gerence út választ el egymástól. A két településrész annak megépítése Győr legnagyobb lakótelepévé tették. (Marcalváros I. 11 500 lakos, 1974 és 1980 között készült el, Marcalváros II. 6900 lakos, pedig 1985-re épült meg.) Neve a rendszerváltozás után lett Marcalváros. A város teljes lakosságának 14%-ka él itt. Viszonylag rövid idő alatt kellett nagyszámú lakást építeni. Ez azzal járt, hogy a lakótelepek sivárak lettek. A város másik két lakótelepével, Ady-várossal és Nádorvárossal ellentétben a homlokzatok szürkeségét oldandó a Győri Házgyár ide már nagyobb mennyiségben gyártott színes panellapokat. (Vö.: Papagáj házzal Jancsifalu szélén vagy például a Heszky Erzsébet utcában, a mai neve Répce utca.) A telepen a fásítás, parkosítás szintén oldotta az egyhangúságot, de nem tudta azt megszüntetni. A rendszerváltás után polgármester, aki nagy műgyűjtő volt, köztéri szobrok kihelyezésével akarta megoldani a problémát. Ez azonban több ok miatt elmaradt. A fiatalabb lakosság azonban megoldotta graffitik formájában. A városvezetés a Lajta utca Gerence úti torkolatánál a pályaudvar kihúzója alatt korábban összefirkált aluljáróban már szervezett formában adott lehetőséget a városképet javító falfestmények elhelyezéséhez. Sajnos Budapesthez és a többi településhez hasonlóan itt is megjelentek a „vandálok”. (hu)
- Marcalváros (korábbi nevén Kun Béla lakótelep) Győr városrésze. Győr lélekszám-emelkedésének egyik nagy szocialista eredménye volt a több tízezres lakótelepek létrejötte a történelmi városmag körül. A győri lakótelepek kiépülése a hatvanas évek végén kezdődött meg. Ez egybeesett a nagymértékű lakásigények kielégítésével. A Kun Béla lakótelep kiépítése két ütemben történt meg, amelyet a GYSEV pályaudvar és a Gerence út választ el egymástól. A két településrész annak megépítése Győr legnagyobb lakótelepévé tették. (Marcalváros I. 11 500 lakos, 1974 és 1980 között készült el, Marcalváros II. 6900 lakos, pedig 1985-re épült meg.) Neve a rendszerváltozás után lett Marcalváros. A város teljes lakosságának 14%-ka él itt. Viszonylag rövid idő alatt kellett nagyszámú lakást építeni. Ez azzal járt, hogy a lakótelepek sivárak lettek. A város másik két lakótelepével, Ady-várossal és Nádorvárossal ellentétben a homlokzatok szürkeségét oldandó a Győri Házgyár ide már nagyobb mennyiségben gyártott színes panellapokat. (Vö.: Papagáj házzal Jancsifalu szélén vagy például a Heszky Erzsébet utcában, a mai neve Répce utca.) A telepen a fásítás, parkosítás szintén oldotta az egyhangúságot, de nem tudta azt megszüntetni. A rendszerváltás után polgármester, aki nagy műgyűjtő volt, köztéri szobrok kihelyezésével akarta megoldani a problémát. Ez azonban több ok miatt elmaradt. A fiatalabb lakosság azonban megoldotta graffitik formájában. A városvezetés a Lajta utca Gerence úti torkolatánál a pályaudvar kihúzója alatt korábban összefirkált aluljáróban már szervezett formában adott lehetőséget a városképet javító falfestmények elhelyezéséhez. Sajnos Budapesthez és a többi településhez hasonlóan itt is megjelentek a „vandálok”. (hu)
|
