| dbo:abstract
|
- Marino Falier vagy Marino Faliero (1274? – 1355. április 17.) a Velencei Köztársaság ötvenötödik dózséja volt. Elődjének, Andrea Dandolónak 1354 szeptember 7-én bekövetkezett halála után egyfordulós szavazással, csaknem egyhangúlag választották meg szeptember 11-én. Megválasztása idején a nyolcvanéves Falier követként IV. Ince pápa avignoni udvarában tartózkodott. Haladéktalanul visszatért Velencébe, ahova fényes ünnepség keretében vonult be. Az eseményt beárnyékolta, hogy a köd miatt a dózse díszhajója, a nem a szokott helyen kötött ki, így a dózsénak és kíséretének a Piazzettán felállított két oszlop között kellett áthaladnia, ami a hagyomány szerint súlyos szerencsétlenséget jelentett. Marino Falier 1285-ben született, életének első harminc évéről nem maradtak fenn feljegyzések. Régi és előkelő családból származott, Ordelafo Faliero, a 12. század elején uralkodó dózse egyik leszármazottja volt. Harmincévesen beválasztották a Tízek Tanácsa tagjai közé, ahol fő feladata a Baiamonte Tiepolo-féle összeesküvés kivizsgálása volt. Ezután számos állami posztot töltött be, ezek között voltak politikai és katonai megbízások is. Lesina, Brazza és Treviso volt, Negroponte kormányzója, Velence teljhatalmú megbízottja a Genova elleni Veronával és Ferrarával kötött szövetségben. Ezenkívül tengeren és szárazföldön is sikeres hadvezér volt. Feladatait mindig elvégezte, nevezetes volt hatalmas munkabírásáról. A források szerint hirtelen haragú ember volt, egy alkalommal felpofozta Treviso püspökét, mert elkésett egy rendezvényről, amelyen a város podestájaként elnökölt. Birtokai voltak padovai és ferrarai területeken, ezenkívül kereskedelemmel is foglalkozott, aminek köszönhetően komoly vagyont halmozott fel. Fűszerekkel, gabonával, fával, timsóval és szövetekkel kereskedett, üzlettársa Ordelaffo nevű testvére volt. (hu)
- Marino Falier vagy Marino Faliero (1274? – 1355. április 17.) a Velencei Köztársaság ötvenötödik dózséja volt. Elődjének, Andrea Dandolónak 1354 szeptember 7-én bekövetkezett halála után egyfordulós szavazással, csaknem egyhangúlag választották meg szeptember 11-én. Megválasztása idején a nyolcvanéves Falier követként IV. Ince pápa avignoni udvarában tartózkodott. Haladéktalanul visszatért Velencébe, ahova fényes ünnepség keretében vonult be. Az eseményt beárnyékolta, hogy a köd miatt a dózse díszhajója, a nem a szokott helyen kötött ki, így a dózsénak és kíséretének a Piazzettán felállított két oszlop között kellett áthaladnia, ami a hagyomány szerint súlyos szerencsétlenséget jelentett. Marino Falier 1285-ben született, életének első harminc évéről nem maradtak fenn feljegyzések. Régi és előkelő családból származott, Ordelafo Faliero, a 12. század elején uralkodó dózse egyik leszármazottja volt. Harmincévesen beválasztották a Tízek Tanácsa tagjai közé, ahol fő feladata a Baiamonte Tiepolo-féle összeesküvés kivizsgálása volt. Ezután számos állami posztot töltött be, ezek között voltak politikai és katonai megbízások is. Lesina, Brazza és Treviso volt, Negroponte kormányzója, Velence teljhatalmú megbízottja a Genova elleni Veronával és Ferrarával kötött szövetségben. Ezenkívül tengeren és szárazföldön is sikeres hadvezér volt. Feladatait mindig elvégezte, nevezetes volt hatalmas munkabírásáról. A források szerint hirtelen haragú ember volt, egy alkalommal felpofozta Treviso püspökét, mert elkésett egy rendezvényről, amelyen a város podestájaként elnökölt. Birtokai voltak padovai és ferrarai területeken, ezenkívül kereskedelemmel is foglalkozott, aminek köszönhetően komoly vagyont halmozott fel. Fűszerekkel, gabonával, fával, timsóval és szövetekkel kereskedett, üzlettársa Ordelaffo nevű testvére volt. (hu)
|
