Property Value
dbo:abstract
  • A matematikában a Markov-lánc egy olyan diszkrét sztochasztikus folyamatot jelent, amely Markov-tulajdonságú. Nevét egy orosz matematikusról, Andrej Markovról kapta, aki hírnevét a tudomány ezen ágában végzett kutatásaival szerezte. Markov-tulajdonságúnak lenni röviden annyit jelent, hogy adott jelenbeli állapot mellett, a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől. Másképpen megfogalmazva ez azt is jelenti, hogy a jelen leírása teljesen magába foglalja az összes olyan információt, ami befolyásolhatja a folyamat jövőbeli helyzetét. Vegyünk például egy olyan fizikai rendszert, amelynek lehetséges állapotai . Az S rendszer az idő múlásával állapotait véletlenszerűen változtatja; vizsgáljuk a rendszer állapotait a diszkrét időpontokban, és legyen egyenlő k-val, ha S az n időpontban az állapotban van. Ezzel a terminológiával a Markov-tulajdonság így is megfogalmazható: A rendszer korábbi állapotai a későbbi állapotokra csak a jelen állapoton keresztül gyakorolhatnak befolyást. Adott jelen mellett tehát a jövő feltételesen független a múlttól. Semmi, ami a múltban történt, nem hat, nem ad előrejelzést a jövőre nézve, a jövőben minden lehetséges. Alapvető példa erre az érmedobás – ha fejet dobunk elsőre, másodikra ugyanúgy 50/50%-kal dobhatunk írást vagy fejet egyaránt. Ha pedig 100-szor dobunk fejet egymás után, akkor is ugyanannyi a valószínűsége, hogy fejet kapunk 101.-re, mint annak, hogy írást, az előzőekhez hasonlóan-a múlt tehát nem jelzi előre a jövőbeli eredményt. A jelen állapot az, hogy van egy érménk (nem cinkelt), fejjel és írással a két oldalán. Szabályos kereteket feltételezve semmi más nem befolyásolhatja a jövőbeni dobás alakulását. Minden egyes pillanatban a rendszer az adott valószínűségi változó eloszlása alapján vagy megváltoztatja az állapotát a jelenbeli állapotától, vagy ugyanúgy marad. Az állapotváltozásokat átmenetnek nevezzük, és azokat a valószínűségeket, melyek a különböző állapotváltozásokra vonatkoznak, átmenet-valószínűségeknek nevezzük. Ez a fogalom megtalálható a véletlen analízisben is. (hu)
  • A matematikában a Markov-lánc egy olyan diszkrét sztochasztikus folyamatot jelent, amely Markov-tulajdonságú. Nevét egy orosz matematikusról, Andrej Markovról kapta, aki hírnevét a tudomány ezen ágában végzett kutatásaival szerezte. Markov-tulajdonságúnak lenni röviden annyit jelent, hogy adott jelenbeli állapot mellett, a rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől. Másképpen megfogalmazva ez azt is jelenti, hogy a jelen leírása teljesen magába foglalja az összes olyan információt, ami befolyásolhatja a folyamat jövőbeli helyzetét. Vegyünk például egy olyan fizikai rendszert, amelynek lehetséges állapotai . Az S rendszer az idő múlásával állapotait véletlenszerűen változtatja; vizsgáljuk a rendszer állapotait a diszkrét időpontokban, és legyen egyenlő k-val, ha S az n időpontban az állapotban van. Ezzel a terminológiával a Markov-tulajdonság így is megfogalmazható: A rendszer korábbi állapotai a későbbi állapotokra csak a jelen állapoton keresztül gyakorolhatnak befolyást. Adott jelen mellett tehát a jövő feltételesen független a múlttól. Semmi, ami a múltban történt, nem hat, nem ad előrejelzést a jövőre nézve, a jövőben minden lehetséges. Alapvető példa erre az érmedobás – ha fejet dobunk elsőre, másodikra ugyanúgy 50/50%-kal dobhatunk írást vagy fejet egyaránt. Ha pedig 100-szor dobunk fejet egymás után, akkor is ugyanannyi a valószínűsége, hogy fejet kapunk 101.-re, mint annak, hogy írást, az előzőekhez hasonlóan-a múlt tehát nem jelzi előre a jövőbeli eredményt. A jelen állapot az, hogy van egy érménk (nem cinkelt), fejjel és írással a két oldalán. Szabályos kereteket feltételezve semmi más nem befolyásolhatja a jövőbeni dobás alakulását. Minden egyes pillanatban a rendszer az adott valószínűségi változó eloszlása alapján vagy megváltoztatja az állapotát a jelenbeli állapotától, vagy ugyanúgy marad. Az állapotváltozásokat átmenetnek nevezzük, és azokat a valószínűségeket, melyek a különböző állapotváltozásokra vonatkoznak, átmenet-valószínűségeknek nevezzük. Ez a fogalom megtalálható a véletlen analízisben is. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 327767 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 33045 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23619188 (xsd:integer)
prop-hu:coauthors
  • Hazleton Mirkil, J. Laurie Snell, Gerald L. Thompson (hu)
  • Hazleton Mirkil, J. Laurie Snell, Gerald L. Thompson (hu)
prop-hu:edition
  • 1.0
prop-hu:first
  • John G. (hu)
  • Taylor L. (hu)
  • John G. (hu)
  • Taylor L. (hu)
prop-hu:id
  • 5765 (xsd:integer)
  • Library of Congress Card Catalog Number 59-12841 (hu)
  • Library of Congress Card Catalog Number 67-25924 (hu)
prop-hu:last
  • Booth (hu)
  • Kemeny (hu)
  • Booth (hu)
  • Kemeny (hu)
prop-hu:location
  • New York (hu)
  • Englewood Cliffs, N.J. (hu)
  • New York (hu)
  • Englewood Cliffs, N.J. (hu)
prop-hu:publisher
  • John Wiley and Sons, Inc. (hu)
  • Prentice Hall, Inc. (hu)
  • John Wiley and Sons, Inc. (hu)
  • Prentice Hall, Inc. (hu)
prop-hu:title
  • Class structure (hu)
  • Finite Mathematical Structures (hu)
  • Sequential Machines and Automata Theory (hu)
  • Class structure (hu)
  • Finite Mathematical Structures (hu)
  • Sequential Machines and Automata Theory (hu)
prop-hu:url
  • https://archive.org/details/finitemathematic0000keme_h5g0| edition = 1st (hu)
  • https://archive.org/details/finitemathematic0000keme_h5g0| edition = 1st (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1959 (xsd:integer)
  • 1967 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Markov-lánc (hu)
  • Markov-lánc (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of