| dbo:abstract
|
- Maros megye (románul: Județul Mureș, németül: Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből. Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több mint 40 000 fő). (hu)
- Maros megye (románul: Județul Mureș, németül: Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből. Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több mint 40 000 fő). (hu)
|
