| dbo:abstract
|
- A szovjet Marsz-program keretében hét űrszondát indítottak sikeresen a Mars felé. Ezeknek csak kis része tudta véghez vinni a küldetését. Az egyik sikertelen küldetés volt a Marsz–3, amely azonban elsőnek szállt le simán a Mars felszínére. A Szovjetunióból 1960. októberben két űrszondát indítottak a Marsra, de egyiküknek sem sikerült a fellövése. 1962-ben három űrszonda következett, de ezek is sikertelenek voltak. Egyikkel, a Marsz–1-gyel repülés közben szakadt meg a kapcsolat több millió kilométerre. Tíz évvel a Marsz–1 után, 1971-ben indították a Marsz–2-t és a Marsz–3-at. Ezek leszállóegységet is vittek magukkal. Az elsőnek nem jött össze a leszállás, a második a felszínen romlott el. Az orbiterek sok adatot küldtek a Marsról. A Szovjetunió 1973-ban még négy űrszondát indított, két orbitert (Marsz–4, Marsz–5) valamint két elrepülő és leszálló szondát (Marsz–6, Marsz–7). Ezek közül csak a Marsz–5 küldött tudományos adatokat. (hu)
- A szovjet Marsz-program keretében hét űrszondát indítottak sikeresen a Mars felé. Ezeknek csak kis része tudta véghez vinni a küldetését. Az egyik sikertelen küldetés volt a Marsz–3, amely azonban elsőnek szállt le simán a Mars felszínére. A Szovjetunióból 1960. októberben két űrszondát indítottak a Marsra, de egyiküknek sem sikerült a fellövése. 1962-ben három űrszonda következett, de ezek is sikertelenek voltak. Egyikkel, a Marsz–1-gyel repülés közben szakadt meg a kapcsolat több millió kilométerre. Tíz évvel a Marsz–1 után, 1971-ben indították a Marsz–2-t és a Marsz–3-at. Ezek leszállóegységet is vittek magukkal. Az elsőnek nem jött össze a leszállás, a második a felszínen romlott el. Az orbiterek sok adatot küldtek a Marsról. A Szovjetunió 1973-ban még négy űrszondát indított, két orbitert (Marsz–4, Marsz–5) valamint két elrepülő és leszálló szondát (Marsz–6, Marsz–7). Ezek közül csak a Marsz–5 küldött tudományos adatokat. (hu)
|
