Property Value
dbo:abstract
  • A Martinovkai lelet kincslelet, melyet 1909-ben találtak Ukrajna Cserkaszi területén, 10 km-re délnyugatra , Martinyivka falu mellett. A kincslelet ezüst és bronz díszeket, veretek, fibulákat, karkötőket, pártákat, figurákat és edényeket tartalmazott. A leletet a 6. századra keltezik, főképp helyi termékeknek tartották bizánci és fekete-tengeri hatásokkal. Egyes elemeit, például az ujjas fibulákat és a stilizált maszkos emberi és állati figurákat Martinovka típusként jelölik, melyek a szlávok 6–7. századi expanziójával eljutottak a Balkánra is. Más kutatók megkérdőjelezik a lelet ilyen korai keltezését, ill. a Martinovka stílus eredetét Bizáncban keresik. A kincs egyes darabjai a , valamint a londoni British Museum-ba kerültek. 115 darabról van tudomásunk, melyek közül több elpusztult. A megmaradt darabok tömege 3,3 kg. Az egész kincset egy ezüstedényben lelték, azonban a lelőkörülményekről részleteket nem tudni. A kincs férfi és női elemeket is tartalmaz. Férfihez tartozónak vélik a kantár- és övvereteket, szíjvégeket, a kardot és a bizánci eredetű edényeket (kehely, tál, szószoscsésze és kanál). A stilizált ember- és állatalakok egy nyereg vagy pajzs veretei lehettek. Mindegyik darabot használták, sőt az egyiket javították is. A kincset a csoporttal hozták összefüggésbe, de eredete vitatott. Az 1930-as években Fettich Nándor is tanulmányozta a Kijevben lévő darabokat. 1994-ben és dolgozták fel az új eredmények fényében. (hu)
  • A Martinovkai lelet kincslelet, melyet 1909-ben találtak Ukrajna Cserkaszi területén, 10 km-re délnyugatra , Martinyivka falu mellett. A kincslelet ezüst és bronz díszeket, veretek, fibulákat, karkötőket, pártákat, figurákat és edényeket tartalmazott. A leletet a 6. századra keltezik, főképp helyi termékeknek tartották bizánci és fekete-tengeri hatásokkal. Egyes elemeit, például az ujjas fibulákat és a stilizált maszkos emberi és állati figurákat Martinovka típusként jelölik, melyek a szlávok 6–7. századi expanziójával eljutottak a Balkánra is. Más kutatók megkérdőjelezik a lelet ilyen korai keltezését, ill. a Martinovka stílus eredetét Bizáncban keresik. A kincs egyes darabjai a , valamint a londoni British Museum-ba kerültek. 115 darabról van tudomásunk, melyek közül több elpusztult. A megmaradt darabok tömege 3,3 kg. Az egész kincset egy ezüstedényben lelték, azonban a lelőkörülményekről részleteket nem tudni. A kincs férfi és női elemeket is tartalmaz. Férfihez tartozónak vélik a kantár- és övvereteket, szíjvégeket, a kardot és a bizánci eredetű edényeket (kehely, tál, szószoscsésze és kanál). A stilizált ember- és állatalakok egy nyereg vagy pajzs veretei lehettek. Mindegyik darabot használták, sőt az egyiket javították is. A kincset a csoporttal hozták összefüggésbe, de eredete vitatott. Az 1930-as években Fettich Nándor is tanulmányozta a Kijevben lévő darabokat. 1994-ben és dolgozták fel az új eredmények fényében. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 333220 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3427 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23322736 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Martinovkai lelet (hu)
  • Martinovkai lelet (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of