| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere. A kifejezés használatát Sztálin vezette be Lenin halála után, mint a marxi tanításoknak Lenin által az imperializmus időszakában, az osztályharc és a proletárforradalom új viszonyai között továbbfejlesztett elméletét, azaz a marxizmus és a leninizmus egységes rendszerét. Legfontosabb tétele, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. Lenin egyik legjelentősebb újítása Marx elméletéhez képest az a tétel volt, miszerint a szocialista forradalomnak nem kell világméretűnek lenni, az győzhet egy országban is, mégpedig nem feltétlen a legfejlettebb kapitalista országban. A fogalom az 1920-as évek közepétől vált a Szovjetunió hivatalos politikai ideológiájává, majd a második világháború után a többi (wd) ország is átvette. (hu)
- A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere. A kifejezés használatát Sztálin vezette be Lenin halála után, mint a marxi tanításoknak Lenin által az imperializmus időszakában, az osztályharc és a proletárforradalom új viszonyai között továbbfejlesztett elméletét, azaz a marxizmus és a leninizmus egységes rendszerét. Legfontosabb tétele, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. Lenin egyik legjelentősebb újítása Marx elméletéhez képest az a tétel volt, miszerint a szocialista forradalomnak nem kell világméretűnek lenni, az győzhet egy országban is, mégpedig nem feltétlen a legfejlettebb kapitalista országban. A fogalom az 1920-as évek közepétől vált a Szovjetunió hivatalos politikai ideológiájává, majd a második világháború után a többi (wd) ország is átvette. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 10725 (xsd:nonNegativeInteger)
- 10859 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23203124 (xsd:integer)
- 25290576 (xsd:integer)
|
| prop-hu:alcím
|
- A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban (hu)
- A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban (hu)
|
| prop-hu:cím
| |
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Akadémiai (hu)
- Kossuth (hu)
- Magyar Helikon (hu)
- Akadémiai (hu)
- Kossuth (hu)
- Magyar Helikon (hu)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1967 (xsd:integer)
- 1973 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere. A kifejezés használatát Sztálin vezette be Lenin halála után, mint a marxi tanításoknak Lenin által az imperializmus időszakában, az osztályharc és a proletárforradalom új viszonyai között továbbfejlesztett elméletét, azaz a marxizmus és a leninizmus egységes rendszerét. Legfontosabb tétele, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. Lenin egyik legjelentősebb újítása Marx elméletéhez képest az a tétel volt, miszerint a szocialista forradalomnak nem kell világméretűnek lenni, az győzhet egy országban is, mégpedig nem feltétlen a legfejlettebb kapitalista országban. A fogalom az 1920-as évek közepétől vál (hu)
- A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere. A kifejezés használatát Sztálin vezette be Lenin halála után, mint a marxi tanításoknak Lenin által az imperializmus időszakában, az osztályharc és a proletárforradalom új viszonyai között továbbfejlesztett elméletét, azaz a marxizmus és a leninizmus egységes rendszerét. Legfontosabb tétele, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. Lenin egyik legjelentősebb újítása Marx elméletéhez képest az a tétel volt, miszerint a szocialista forradalomnak nem kell világméretűnek lenni, az győzhet egy országban is, mégpedig nem feltétlen a legfejlettebb kapitalista országban. A fogalom az 1920-as évek közepétől vál (hu)
|
| rdfs:label
|
- Marxizmus–leninizmus (hu)
- Marxizmus–leninizmus (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:ideológia
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
