| dbo:abstract
|
- Mascha Kaléko (eredetileg Golda Malka Aufen Schidlow (a település akkori neve az Osztrák–Magyar Monarchiában) 1907. június 7. – Zürich 1975. január 21.) zsidó származású német költőnő. Mascha Kaléko apja Oroszországból, anyja Galíciából származott. Anyja két leányával 1914-ben költözött Németországba és M. Kaléko Frankfurt am Mainban kezdett iskolába járni. 1916-ban Marburgba költöztek, majd 1918 után Berlinbe. Szülei csak 1922-ben házasodtak össze. Az érettségi után egy zsidó betegkasszánál (Arbeiterfürsorgeamts der jüdischen Organisationen Deutschlands) helyezkedett el és filozófiát valamint pszichológiát tanult a Lessing-Főiskolán és a mai Humboldt Egyetemen. 1928. július 31-én megházasodott, férje Saul Aaron Kaléko - egy berlini héber tanár lett. A házasságot tíz évvel később felbontották, második férje Chemjo Vinaver lett, lengyelországi zsidó származású karmester. 1938-ban férjével és gyermekével New Yorkba menekült, majd 1960-ban Jeruzsálembe költözött. Első versei 1929-ben jelentek meg Berlinben, könyveit , egy későbbi nagy kiadócég alapítója adta ki. Kaléko verseire az 1920-as évek Németországában elterjedt ún. „használati-költészet” hangvétele jellemző; hóbortos, kérkedő de mégis szentimentális. Heinrich Heine és Erich Kästner stílusában verselt a nagyvárosi élet pillanatairól, költeményei ismertek és kedveltek voltak. A felfelé ívelő karriernek a náciuralom vetett véget, könyveit sok más zsidó származású íróéval együtt 1935-ben nyilvánosan elégették. A háború után, később megjelent kötetek már messze nem voltak olyan sikeresek. (hu)
- Mascha Kaléko (eredetileg Golda Malka Aufen Schidlow (a település akkori neve az Osztrák–Magyar Monarchiában) 1907. június 7. – Zürich 1975. január 21.) zsidó származású német költőnő. Mascha Kaléko apja Oroszországból, anyja Galíciából származott. Anyja két leányával 1914-ben költözött Németországba és M. Kaléko Frankfurt am Mainban kezdett iskolába járni. 1916-ban Marburgba költöztek, majd 1918 után Berlinbe. Szülei csak 1922-ben házasodtak össze. Az érettségi után egy zsidó betegkasszánál (Arbeiterfürsorgeamts der jüdischen Organisationen Deutschlands) helyezkedett el és filozófiát valamint pszichológiát tanult a Lessing-Főiskolán és a mai Humboldt Egyetemen. 1928. július 31-én megházasodott, férje Saul Aaron Kaléko - egy berlini héber tanár lett. A házasságot tíz évvel később felbontották, második férje Chemjo Vinaver lett, lengyelországi zsidó származású karmester. 1938-ban férjével és gyermekével New Yorkba menekült, majd 1960-ban Jeruzsálembe költözött. Első versei 1929-ben jelentek meg Berlinben, könyveit , egy későbbi nagy kiadócég alapítója adta ki. Kaléko verseire az 1920-as évek Németországában elterjedt ún. „használati-költészet” hangvétele jellemző; hóbortos, kérkedő de mégis szentimentális. Heinrich Heine és Erich Kästner stílusában verselt a nagyvárosi élet pillanatairól, költeményei ismertek és kedveltek voltak. A felfelé ívelő karriernek a náciuralom vetett véget, könyveit sok más zsidó származású íróéval együtt 1935-ben nyilvánosan elégették. A háború után, később megjelent kötetek már messze nem voltak olyan sikeresek. (hu)
|
