| dbo:abstract
|
- A Max és Móric (Max und Moritz) Wilhelm Busch 1865-ben egy folyóiratban (Münchener Bilderbogen) megjelent és roppant népszerűvé vált rajzsorozata, amit sok nyelven újra és újra kiadtak. Busch rajztehetségével a világ egyik első képregényét hozta létre. A mű formája verses, rajzos. Hét történetet tartalmaz. A mesesorozat két szörnyű gyerekről szól, akik rafinált disznóságokat követnek el és azokkal mindenkit rá tudnak szedni. A két csibész a jólnevelt, erkölcsös, szófogadó gyerekek ellenpéldái, nem ismerik az illemet, a viselkedés szabályait, gátlástalanul szertelenek. Felforgatnak mindent maguk körül, áthágnak minden társadalmi konvenciót. „...a megannyi (konzervatív) tiltakozást kiváltó felelőtlen, botrányos, antiszociális és gyermekien kegyetlen kalandok (melyeket csak erősít a narráció felénk kacsintó álszentsége) célpontja a külvilág, mely számukra merő játszótér, az emberek pusztán nagyobb méretű babák, velük arányos babaházzal és hülyeséggel.” – (Barotányi Zoltán). (hu)
- A Max és Móric (Max und Moritz) Wilhelm Busch 1865-ben egy folyóiratban (Münchener Bilderbogen) megjelent és roppant népszerűvé vált rajzsorozata, amit sok nyelven újra és újra kiadtak. Busch rajztehetségével a világ egyik első képregényét hozta létre. A mű formája verses, rajzos. Hét történetet tartalmaz. A mesesorozat két szörnyű gyerekről szól, akik rafinált disznóságokat követnek el és azokkal mindenkit rá tudnak szedni. A két csibész a jólnevelt, erkölcsös, szófogadó gyerekek ellenpéldái, nem ismerik az illemet, a viselkedés szabályait, gátlástalanul szertelenek. Felforgatnak mindent maguk körül, áthágnak minden társadalmi konvenciót. „...a megannyi (konzervatív) tiltakozást kiváltó felelőtlen, botrányos, antiszociális és gyermekien kegyetlen kalandok (melyeket csak erősít a narráció felénk kacsintó álszentsége) célpontja a külvilág, mely számukra merő játszótér, az emberek pusztán nagyobb méretű babák, velük arányos babaházzal és hülyeséggel.” – (Barotányi Zoltán). (hu)
|
