| dbo:abstract
|
- A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között. A részecskék sebességének valószínűségét írja le (a sebességvektor hosszát) a rendszer hőmérsékletének függvényében.James Clerk Maxwellről és Ludwig Boltzmannról nevezték el. Többnyire azt gondolják a Maxwell–Boltzmann-eloszlásról, hogy az csak a molekuláris sebességekről szól, de vonatkozik a sebességek eloszlására, a nyomatékokra, a molekulák momentumának nagyságrendjére, és mindezek különböző eloszlási valószínűségére is. Ez a szócikk a sebességek eloszlásáról szól. Az eloszlásban háromdimenziós vektorok szerepelnek, melyek komponensei függetlenek és normális eloszlásúak '0' középértékkel és a szórással. Ha eloszlása , akkor a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követi paraméterrel. Az paramétertől eltekintve az eloszlás azonos a 3 szabadságfokú khí-eloszlással. (hu)
- A Maxwell–Boltzmann-eloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól, ahol a részecskék között nincs állandó kölcsönhatás, szabadon mozognak rövid ütközések között. A részecskék sebességének valószínűségét írja le (a sebességvektor hosszát) a rendszer hőmérsékletének függvényében.James Clerk Maxwellről és Ludwig Boltzmannról nevezték el. Többnyire azt gondolják a Maxwell–Boltzmann-eloszlásról, hogy az csak a molekuláris sebességekről szól, de vonatkozik a sebességek eloszlására, a nyomatékokra, a molekulák momentumának nagyságrendjére, és mindezek különböző eloszlási valószínűségére is. Ez a szócikk a sebességek eloszlásáról szól. Az eloszlásban háromdimenziós vektorok szerepelnek, melyek komponensei függetlenek és normális eloszlásúak '0' középértékkel és a szórással. Ha eloszlása , akkor a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követi paraméterrel. Az paramétertől eltekintve az eloszlás azonos a 3 szabadságfokú khí-eloszlással. (hu)
|
