| dbo:abstract
|
- Mechanikai hullámnak nevezzük egy deformáció, állapotváltozás terjedését rugalmas közegben. Az elektromágneses hullámmal ellentétben, amely elektromágneses zavarként terjed a vákuumban is, a mechanikai hullámoknak közvetítő közegre van szükségük. Az alapján, hogy hány dimenzióban megy végbe a mozgás, megkülönböztetünk egydimenziós hullámokat, (például egy rezgő gumikötél), felületi hullámokat (vízfelszín hullámzása) és háromdimenziós hullámokat, utóbbira példa egy robbanás lökéshullámának terjedése a levegőben. A rezgés iránya szerint két fajtáját különböztetjük meg: a transzverzális hullám a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed. Ezzel szemben a longitudinális hullám a haladási irányban kelt rezgéseket. Ennek értelmében tehát ha fényképet készítünk a kétfajta hullámról, a transzverzálisnál hullámhegyek és völgyek figyelhetők meg, míg a longitudinálisnál sűrűsödések és ritkulások. A hullámzás során legtöbbször nem maguk a részecskék terjednek szét, hanem a részecskék rezgésállapota: az impulzus, a rezgési energia és az adott fázis. A mindennapokban gyakran előforduló példák a mechanikai hullámokra a víz felszín hullámzása, a hanghullámok és a szeizmikus hullámok. (hu)
- Mechanikai hullámnak nevezzük egy deformáció, állapotváltozás terjedését rugalmas közegben. Az elektromágneses hullámmal ellentétben, amely elektromágneses zavarként terjed a vákuumban is, a mechanikai hullámoknak közvetítő közegre van szükségük. Az alapján, hogy hány dimenzióban megy végbe a mozgás, megkülönböztetünk egydimenziós hullámokat, (például egy rezgő gumikötél), felületi hullámokat (vízfelszín hullámzása) és háromdimenziós hullámokat, utóbbira példa egy robbanás lökéshullámának terjedése a levegőben. A rezgés iránya szerint két fajtáját különböztetjük meg: a transzverzális hullám a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed. Ezzel szemben a longitudinális hullám a haladási irányban kelt rezgéseket. Ennek értelmében tehát ha fényképet készítünk a kétfajta hullámról, a transzverzálisnál hullámhegyek és völgyek figyelhetők meg, míg a longitudinálisnál sűrűsödések és ritkulások. A hullámzás során legtöbbször nem maguk a részecskék terjednek szét, hanem a részecskék rezgésállapota: az impulzus, a rezgési energia és az adott fázis. A mindennapokban gyakran előforduló példák a mechanikai hullámokra a víz felszín hullámzása, a hanghullámok és a szeizmikus hullámok. (hu)
|
