| dbo:abstract
|
- Medgyes ostromát Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd magyar és szász hívei indították, a moldvai és havasalföldi vajda segítségével Lodovico Gritti olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a szeben vármegyei Medgyes várába zárkózott be a zsoldosaival.Gritti 1529-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert Magyarországon mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti Pargali Ibrahim nagyvezír barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené I. Szulejmán szultán támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban. Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta Czibak Imre váradi püspököt, akkor Erdélyben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei Majláth István vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Grittit fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült. Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti Konstantinápolyból Velencébe titkos jelentéseket küld a dózse kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az 1530-as évek közepétől megromlott a porta és a tengeri köztársaság viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között.Pargali nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami Bécsnek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait török támadás állítsa félre. (hu)
- Medgyes ostromát Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd magyar és szász hívei indították, a moldvai és havasalföldi vajda segítségével Lodovico Gritti olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a szeben vármegyei Medgyes várába zárkózott be a zsoldosaival.Gritti 1529-ben ajánlotta fel szolgálatait Szapolyainak, aki ezért jutalmul rengeteg címmel ruházta fel és kormányzóvá nevezte ki. Gritti vagyonosabb ember lévén nagyobb tekintélyre tett szert Magyarországon mint Szapolyai és a nagyravágyó politikus önálló útra lépett. Egyszerre próbált a Habsburgok felé is közeledni, amit Szapolyai kiismert, de minthogy Gritti Pargali Ibrahim nagyvezír barátja és kegyence volt, nem léphetett fel ellene nyíltan, mert különben elvesztené I. Szulejmán szultán támogatását, ugyanis tőle függött, hogy megállja-e a helyét Ferdinánddal szemben a magyar trónért vívott harcban. Gritti önkényeskedése sokkolta Szapolyai és Ferdinánd híveit is egyaránt, a főbb magyar vezetők között pedig elégedetlenséget és féltékenységet szült (mint rendesen), hogy jelentős jövedelemmel bíró állami vagyont, így a királyi várak és sóbányák hasznát is rábízta Szapolyai. Gritti nem ismert korlátokat, ha ellenségeit félre akarta állítani. Szapolyainak már létkérdése volt Gritti eltávolítása, így amikor az meggyilkolta Czibak Imre váradi püspököt, akkor Erdélyben, a háború alatt először és egyben utoljára, eddig példátlan módon a két tábor hívei Majláth István vezetésével összefogtak és a Medgyesen székelő Grittit fiaival együtt beszorították. Az eredetileg segítségre küldött moldvai sereg is az ellenséghez csatlakozott és Gritti végzete beteljesült. Szulejmán nem büntette meg Szapolyait, mert régóta gyanakodott arra, hogy Gritti Konstantinápolyból Velencébe titkos jelentéseket küld a dózse kormányának. Szapolyai javára volt, hogy az 1530-as évek közepétől megromlott a porta és a tengeri köztársaság viszonya, s alig három évvel Medgyes ostroma után háború robbant ki a két hatalom között.Pargali nagyvezírt is két év múlva kivégezték, Szulejmán pedig elengedte Szapolyainak a Medgyesen történteket, ami Bécsnek rendkívül rosszul jött, mert ekkor minden követ megmozgatott, hogy Szapolyait török támadás állítsa félre. (hu)
|
