| dbo:abstract
|
- A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak. Több mint 1000 fajuk ismert. Magyarországon kb. 100 faj él. A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet adta neki 1776-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”. A törzs teljes genomját először 2015-ben a University of North Carolina munkatársai . A kutatás során - mint később kiderült, tévesen - felfedezni vélték, hogy teljes génállományának csaknem 17 százaléka származik idegen élőlények - leginkább baktériumok, gombák és archeák - genomjából, mely kiemelkedően magas az állatvilágban. Később más kutatók tévesnek mondták, majd meg is cáfolták ezt az adatot, miszerint valójában a valódi érték kevesebb, mint egy tizede a korábban állítottnak. A pontatlanságot valószínűleg a medveállatka külső páncélrétegén, valamint testén belül lévő baktériumok okozhatták, a kutatók ezeket is a medveállatka génállományaként vizsgálták. (hu)
- A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak. Több mint 1000 fajuk ismert. Magyarországon kb. 100 faj él. A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet adta neki 1776-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”. A törzs teljes genomját először 2015-ben a University of North Carolina munkatársai . A kutatás során - mint később kiderült, tévesen - felfedezni vélték, hogy teljes génállományának csaknem 17 százaléka származik idegen élőlények - leginkább baktériumok, gombák és archeák - genomjából, mely kiemelkedően magas az állatvilágban. Később más kutatók tévesnek mondták, majd meg is cáfolták ezt az adatot, miszerint valójában a valódi érték kevesebb, mint egy tizede a korábban állítottnak. A pontatlanságot valószínűleg a medveállatka külső páncélrétegén, valamint testén belül lévő baktériumok okozhatták, a kutatók ezeket is a medveállatka génállományaként vizsgálták. (hu)
|
