Property Value
dbo:abstract
  • A megerősítési torzítás az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. Ennek eredményeképpen, az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriából, nemkülönben torzított módon interpretálják az információkat. A torzítások különösen az emocionálisan jelentős kérdéseknél jelennek meg, és a már megerősödött, igaznak tartott kognitív tartalmak esetén. Például a fegyver kontrollról való olvasás közben az emberek olyan forrásokat preferálnak, amelyek megerősítik a már létező attitűdjeiket. Afelé is nagyobb hajlandóságot mutatnak, hogy a kétértelmű bizonyítékot oly módon interpretálják, hogy az a saját már korábban kialakított véleményüket támassza alá. A torzított keresés, interpretáció és/vagy emlékezés már magyarázatává vált az attitűd polarizációnak (amikor egy nézeteltérés sokkal extrémebbé válik annak ellenére, hogy a résztvevők ugyanannak a bizonyítéknak vannak tudatában), a hit mellett való kitartásnak (amikor az emberek akkor is ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz amiben hittek, amikor már bebizonyosodott hogy az nem igaz) az irracionális elsőbbségi hatásnak ( azon adatok fontosabbnak ítélése amelyek egy önkényesen felállított sorban előrébb helyezkednek el), és az illuzórikus korrelációnak (amikor az emberek hibásan feltételeznek valamiféle kapcsolatot két esemény vagy szituáció között). Egy a 60-as években kivitelezett kísérletsorozat eredményei arra utaltak, hogy az emberek torzítanak a már meglévő képzeteik megerősítése érdekében. Későbbi munkák magyarázták ezeket az eredményeket az elképzelések egyoldalú tesztelésére való hajlandóság viszonyában, és az egy lehetőségen való összpontosítás a többi figyelmen kívül hagyása mellett viszonyában. Más hatások kombinációjának együttes hatásával ez a stratégia az elért konklúziók torzításához vezethet. A megfigyelt torzítások magyarázata között találjuk a vágyvezérelt gondolkodást (az az illúzió, hogy ha valaki kíván valamit, az valósággá válik) és a korlátozott emberi kapacitást az információ feldolgozásra. Egy másik lehetőség, hogy az emberekre azért jellemző a megerősítési torzítás, mert pragmatikusan becsülik fel, hogy milyen árat kell fizetniük ha tévednek, mintsem inkább semleges és tudományos módon vizsgálódnak.A megerősítési torzítások felelősek a személyes képzetekben való túlzott biztosságért és hatásukra megmaradnak vagy fel is erősödnek ezek a képzetek, ellentmondó bizonyítékok megléte esetén is. (hu)
  • A megerősítési torzítás az embereknek azon hajlandósága, hogy azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek igazolják saját prekoncepciójukat (előfeltételezéseiket) vagy hipotézisüket, tekintet nélkül az információ igaz vagy nem igaz voltára. Ennek eredményeképpen, az emberek szelektíven gyűjtenek bizonyítékokat és hívják elő emlékeiket a memóriából, nemkülönben torzított módon interpretálják az információkat. A torzítások különösen az emocionálisan jelentős kérdéseknél jelennek meg, és a már megerősödött, igaznak tartott kognitív tartalmak esetén. Például a fegyver kontrollról való olvasás közben az emberek olyan forrásokat preferálnak, amelyek megerősítik a már létező attitűdjeiket. Afelé is nagyobb hajlandóságot mutatnak, hogy a kétértelmű bizonyítékot oly módon interpretálják, hogy az a saját már korábban kialakított véleményüket támassza alá. A torzított keresés, interpretáció és/vagy emlékezés már magyarázatává vált az attitűd polarizációnak (amikor egy nézeteltérés sokkal extrémebbé válik annak ellenére, hogy a résztvevők ugyanannak a bizonyítéknak vannak tudatában), a hit mellett való kitartásnak (amikor az emberek akkor is ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz amiben hittek, amikor már bebizonyosodott hogy az nem igaz) az irracionális elsőbbségi hatásnak ( azon adatok fontosabbnak ítélése amelyek egy önkényesen felállított sorban előrébb helyezkednek el), és az illuzórikus korrelációnak (amikor az emberek hibásan feltételeznek valamiféle kapcsolatot két esemény vagy szituáció között). Egy a 60-as években kivitelezett kísérletsorozat eredményei arra utaltak, hogy az emberek torzítanak a már meglévő képzeteik megerősítése érdekében. Későbbi munkák magyarázták ezeket az eredményeket az elképzelések egyoldalú tesztelésére való hajlandóság viszonyában, és az egy lehetőségen való összpontosítás a többi figyelmen kívül hagyása mellett viszonyában. Más hatások kombinációjának együttes hatásával ez a stratégia az elért konklúziók torzításához vezethet. A megfigyelt torzítások magyarázata között találjuk a vágyvezérelt gondolkodást (az az illúzió, hogy ha valaki kíván valamit, az valósággá válik) és a korlátozott emberi kapacitást az információ feldolgozásra. Egy másik lehetőség, hogy az emberekre azért jellemző a megerősítési torzítás, mert pragmatikusan becsülik fel, hogy milyen árat kell fizetniük ha tévednek, mintsem inkább semleges és tudományos módon vizsgálódnak.A megerősítési torzítások felelősek a személyes képzetekben való túlzott biztosságért és hatásukra megmaradnak vagy fel is erősödnek ezek a képzetek, ellentmondó bizonyítékok megléte esetén is. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 874542 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 16104 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23407283 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Megerősítési torzítás (hu)
  • Megerősítési torzítás (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of