| dbo:abstract
|
- Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a időszakában Magyarországon. A megyei városi jogállást a korábbi (1954–1971 közötti) megyei jogú városi jogállás megszüntetésével egyidejűleg hozták létre a Budapest utáni legnagyobb városok kiemelt helyzetének új formában való megerősítésére. A megyei városok – ellentétben a korábbi megyei jogú városok helyzetével – megyéjük részét képezték, de a többi városnál nagyobb önállóságot élveztek a helyi ügyekben, továbbá bizonyos kérdésekben a megyei szervek kikapcsolásával közvetlen kapcsolatban álltak a központi kormányzattal. A és az elkülönítve kellett meghatározni a megyei város fejlesztési feladatait, bevételi forrásainak körét és részesedésének mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét, noha mindez egyúttal részét képezte a megyei tanács tervének és költségvetésének. (hu)
- Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a időszakában Magyarországon. A megyei városi jogállást a korábbi (1954–1971 közötti) megyei jogú városi jogállás megszüntetésével egyidejűleg hozták létre a Budapest utáni legnagyobb városok kiemelt helyzetének új formában való megerősítésére. A megyei városok – ellentétben a korábbi megyei jogú városok helyzetével – megyéjük részét képezték, de a többi városnál nagyobb önállóságot élveztek a helyi ügyekben, továbbá bizonyos kérdésekben a megyei szervek kikapcsolásával közvetlen kapcsolatban álltak a központi kormányzattal. A és az elkülönítve kellett meghatározni a megyei város fejlesztési feladatait, bevételi forrásainak körét és részesedésének mértékét, valamint az állami hozzájárulás összegét, noha mindez egyúttal részét képezte a megyei tanács tervének és költségvetésének. (hu)
|
