| dbo:abstract
|
- A megújuló energiaforrások Kínában segítenek a gazdaság átalakításában és az energiabiztonság elérésében. Kína gyorsított ütemben halad a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Kína elektromos energiája 16%-ban megújuló energiaforrásokból származott 2006-ban. A világ legnagyobb számú vízerőműveivel rendelkezik. Az üzembe helyezett vízerőművei teljesítménye elérte a 145 000 megawattot 2007-ben. 2010-re a 190 000 MW teljesítményt tűzte ki maga elé Kína. A stratégiájának része, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak, olyan erőműveket építsenek, melyek zöld energiát] termelnek. A Tsinghua Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénerőművek használatát jelentős mértékben csökkentik és szélerőművekkel kezdik azokat helyettesíteni. 2007. április 6-án a Gansu vízerőmű projektjét Tiszta Fejlesztési Mechanizmusként jegyezték, összhangban a Kiotói jegyzőkönyv követelményeivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) felé. A projekt nyolc vízerőmű építéséből és üzemeltetéséből áll, melyek kapacitása 35,4 MW. Éves szinten 224 040 000 KWh energiát állít elő. A projekt városában kapott helyet, mely a kínai Gansu tartományban van. A Gansu Dang vízerőművének projektjébe 2004. november 1-jén kezdett bele a Jiayuguan City Tongyuan Hydropower Co. 2006-ban 10 000 MW teljesítményű vízerőművet állítottak üzembe Kínában. A Nemzeti és Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyott tizenhárom bővítési projektet 2006-ban, mely 19 511 MW energiát fog termelni. Az új vízerőmű projekteket 2006-ban hagyták jóvá, ugyanebben az évben hozzá is kezdtek a 6000 megawattos , a 4800 megawattos , a 1750 megawattos -, a 1040 megawattos és a 1000 megawattos építéséhez. 2005-ben a következő projekteket hagyták jóvá és kezdték kivitelezni: a 12600 MW-os , a Sárga-folyó 4200 megawattos , a 3600 megawattos (első fázis). Kínát számos kritika éri, melyek szerint a megújuló energiaforrások kiépítése nem tud lépést tartani a megnövekedett ipari termeléssel és a növekvő népszerűségnek örvendő kriptovaluta bányászattal. Az egész Bitcoin-hálózat energiaigénye hozzávetőleg 121 TWh, melynek közel 40%-át Kína biztosítja. 2021 márciusától bizonyos régiókban betiltják a szénből származó energiákkal való bitcoin bányászatot. (hu)
- A megújuló energiaforrások Kínában segítenek a gazdaság átalakításában és az energiabiztonság elérésében. Kína gyorsított ütemben halad a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Kína elektromos energiája 16%-ban megújuló energiaforrásokból származott 2006-ban. A világ legnagyobb számú vízerőműveivel rendelkezik. Az üzembe helyezett vízerőművei teljesítménye elérte a 145 000 megawattot 2007-ben. 2010-re a 190 000 MW teljesítményt tűzte ki maga elé Kína. A stratégiájának része, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak, olyan erőműveket építsenek, melyek zöld energiát] termelnek. A Tsinghua Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénerőművek használatát jelentős mértékben csökkentik és szélerőművekkel kezdik azokat helyettesíteni. 2007. április 6-án a Gansu vízerőmű projektjét Tiszta Fejlesztési Mechanizmusként jegyezték, összhangban a Kiotói jegyzőkönyv követelményeivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) felé. A projekt nyolc vízerőmű építéséből és üzemeltetéséből áll, melyek kapacitása 35,4 MW. Éves szinten 224 040 000 KWh energiát állít elő. A projekt városában kapott helyet, mely a kínai Gansu tartományban van. A Gansu Dang vízerőművének projektjébe 2004. november 1-jén kezdett bele a Jiayuguan City Tongyuan Hydropower Co. 2006-ban 10 000 MW teljesítményű vízerőművet állítottak üzembe Kínában. A Nemzeti és Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyott tizenhárom bővítési projektet 2006-ban, mely 19 511 MW energiát fog termelni. Az új vízerőmű projekteket 2006-ban hagyták jóvá, ugyanebben az évben hozzá is kezdtek a 6000 megawattos , a 4800 megawattos , a 1750 megawattos -, a 1040 megawattos és a 1000 megawattos építéséhez. 2005-ben a következő projekteket hagyták jóvá és kezdték kivitelezni: a 12600 MW-os , a Sárga-folyó 4200 megawattos , a 3600 megawattos (első fázis). Kínát számos kritika éri, melyek szerint a megújuló energiaforrások kiépítése nem tud lépést tartani a megnövekedett ipari termeléssel és a növekvő népszerűségnek örvendő kriptovaluta bányászattal. Az egész Bitcoin-hálózat energiaigénye hozzávetőleg 121 TWh, melynek közel 40%-át Kína biztosítja. 2021 márciusától bizonyos régiókban betiltják a szénből származó energiákkal való bitcoin bányászatot. (hu)
|
