| dbo:abstract
|
- A görög melankhlainoi (μελάγχλαινοι) kifejezés jelentése fekete köpenyesek. E nevet első ízben említi az i. e. 6. század végén – kelet-európai szkíta népet jelöl vele –, és azután Hérodotosz az i. e. 5. század közepén. Utóbbi szerint nevezettek nem szkíták – érthetjük így is: nem királyi szkíták –, de szkíta szokás szerint élnek. Szerzőnk némi szerepet tulajdonít nekik a perzsák királyi szkíták ellen vezetett hadjáratában is (IV. könyv, 119. és 125. szakasz). A fekete köpenyt viselők magukat bizonyosan nem ilyen címmel illették, saját nevüket azonban nem ismerjük. A fekete köpenyesek szálláshelyét régebben Kelet-Európa északi felében keresték, jóllehet nevezettek a királyi szkíták tőszomszédságában laktak. Fő fészkük legvalószínűbben a Don mellékén, a mai Voronyezs környékén lehetett. Hérodotosz tudósítása szerint az Urál folyó és a Donyec közötti pusztát a thüsszageták birtokolták. Ebből következtetve a fekete köpenyesek a szóban forgó nép egyik csoportját képviselhették. (hu)
- A görög melankhlainoi (μελάγχλαινοι) kifejezés jelentése fekete köpenyesek. E nevet első ízben említi az i. e. 6. század végén – kelet-európai szkíta népet jelöl vele –, és azután Hérodotosz az i. e. 5. század közepén. Utóbbi szerint nevezettek nem szkíták – érthetjük így is: nem királyi szkíták –, de szkíta szokás szerint élnek. Szerzőnk némi szerepet tulajdonít nekik a perzsák királyi szkíták ellen vezetett hadjáratában is (IV. könyv, 119. és 125. szakasz). A fekete köpenyt viselők magukat bizonyosan nem ilyen címmel illették, saját nevüket azonban nem ismerjük. A fekete köpenyesek szálláshelyét régebben Kelet-Európa északi felében keresték, jóllehet nevezettek a királyi szkíták tőszomszédságában laktak. Fő fészkük legvalószínűbben a Don mellékén, a mai Voronyezs környékén lehetett. Hérodotosz tudósítása szerint az Urál folyó és a Donyec közötti pusztát a thüsszageták birtokolták. Ebből következtetve a fekete köpenyesek a szóban forgó nép egyik csoportját képviselhették. (hu)
|
