| dbo:abstract
|
- A Meliák, vagy eredetileg Meliae, Meliai a kőrisfák nimfái voltak a görög mitológiában. Hésziodosz Theogónia című műve alapján, Uranosz földre hulló vércseppjeiből születtek. Ugyanezen vércseppekből keletkeztek az Erinnüszök, ami azt sugalmazza, hogy a kőrisfák nimfái a kellem álruhájába bújt „Végzet” megtestesítői. A hellén Bronzkor irodalmi alkotásai alapján a Meliáktól ered az emberi faj A Meliák a testvéri közösség megszemélyesítői, akik a természetben csoportosan élnek és együttesen jelennek meg ha segítségül hívják őket. Bár az istenek genealógiáját tárgyaló mítoszokban, kiemelten Hésziodosz költeményeiben, egyéni neveiket is megtaláljuk, mint Melia vagy , és , „de ezek nyilvánvalóan csak másodlagosak, nincs komoly jelentőségük”. A Melia név más történetekben is megjelenik mint Ókeanosz egyik leánya, kinek bátyjától a folyóisten született gyermekei: Ió, és vagy . Egy másik történet szerint Poszeidóntól született fia Amükosz, aki olümposzi istenek képviselője volt az óceánokban. A kőrisfák, latinul Fraxinusok sok fajtája édeskés nedvet termel, amit az ókori görögök méli, azaz „méz”nek neveztek. Görögország hegyein őshonos a Fraxinus ornus, a mannakőris. Amint azt Kallimakhosz, Zeusz-himnusza elmeséli a Meliák gondozták az újszölött Zeuszt Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában és mézzel táplálták az isteni kisdedet. A mannáról – a kőrisfa cukorról az Egyesült Államok 19. századi hiteles gyógyszerkönyve a The Dispensatory of the United States of America (14. kiadás, Philadelphia, 1878) azt írja:„Megtalálható benne a valódi cukor, a dextrin (részlegesen lebomlott keményítő) és erjedésre képes…. A hosszú ideig tárolt manna színe sötétebb, állaga lágyabb majd végül egészen folyékony és élesztő hozzáadásával végbemegy a borszerű erjedés.” Az erjesztett mézbor volt az isteni látomásokat előidéző hallucinogén szere. (hu)
- A Meliák, vagy eredetileg Meliae, Meliai a kőrisfák nimfái voltak a görög mitológiában. Hésziodosz Theogónia című műve alapján, Uranosz földre hulló vércseppjeiből születtek. Ugyanezen vércseppekből keletkeztek az Erinnüszök, ami azt sugalmazza, hogy a kőrisfák nimfái a kellem álruhájába bújt „Végzet” megtestesítői. A hellén Bronzkor irodalmi alkotásai alapján a Meliáktól ered az emberi faj A Meliák a testvéri közösség megszemélyesítői, akik a természetben csoportosan élnek és együttesen jelennek meg ha segítségül hívják őket. Bár az istenek genealógiáját tárgyaló mítoszokban, kiemelten Hésziodosz költeményeiben, egyéni neveiket is megtaláljuk, mint Melia vagy , és , „de ezek nyilvánvalóan csak másodlagosak, nincs komoly jelentőségük”. A Melia név más történetekben is megjelenik mint Ókeanosz egyik leánya, kinek bátyjától a folyóisten született gyermekei: Ió, és vagy . Egy másik történet szerint Poszeidóntól született fia Amükosz, aki olümposzi istenek képviselője volt az óceánokban. A kőrisfák, latinul Fraxinusok sok fajtája édeskés nedvet termel, amit az ókori görögök méli, azaz „méz”nek neveztek. Görögország hegyein őshonos a Fraxinus ornus, a mannakőris. Amint azt Kallimakhosz, Zeusz-himnusza elmeséli a Meliák gondozták az újszölött Zeuszt Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában és mézzel táplálták az isteni kisdedet. A mannáról – a kőrisfa cukorról az Egyesült Államok 19. századi hiteles gyógyszerkönyve a The Dispensatory of the United States of America (14. kiadás, Philadelphia, 1878) azt írja:„Megtalálható benne a valódi cukor, a dextrin (részlegesen lebomlott keményítő) és erjedésre képes…. A hosszú ideig tárolt manna színe sötétebb, állaga lágyabb majd végül egészen folyékony és élesztő hozzáadásával végbemegy a borszerű erjedés.” Az erjesztett mézbor volt az isteni látomásokat előidéző hallucinogén szere. (hu)
|
