| dbo:abstract
|
- Menciusz, kínaiul Meng-ce (Mengzi) (i. e. 372–i. e. 289) ókori konfuciánus filozófus, akinek tanításai a nevét viselő hétrészes műben, a Meng-cé (Mengzi)ben 《孟子》 maradtak fenn. Konfuciusz első nagy követője, az első konfuciánus gondolkodó. Leghíresebb tétele az, hogy az ember alapvetően jó, s csak a rossz társadalmi hatások torzítják el. Az emberségesség, az igazságosság, a szertartásosság és a bölcsesség kezdeménye az emberben születésétől megtalálható együttérzés, szégyenérzet, szerénység és a helyes és helytelen közti különbségtevés képessége. Ha az ember ezeket a csírákat ápolja, akkor kialakul a konfuciánus erény négy alapja. Ezért a nevelés és önművelés célja az, hogy az embereket visszatérítsék eredendően jó természetükhöz, s ennek megvalósítása az államnak is a legfőbb feladata. Menciusz tanait a Szung (Song)-kori neokonfuciánusok emelték be az ortodox konfucianizmusba, akik művét a konfuciánus kánonba tartozó úgynevezett Négy könyv közé sorolták. (hu)
- Menciusz, kínaiul Meng-ce (Mengzi) (i. e. 372–i. e. 289) ókori konfuciánus filozófus, akinek tanításai a nevét viselő hétrészes műben, a Meng-cé (Mengzi)ben 《孟子》 maradtak fenn. Konfuciusz első nagy követője, az első konfuciánus gondolkodó. Leghíresebb tétele az, hogy az ember alapvetően jó, s csak a rossz társadalmi hatások torzítják el. Az emberségesség, az igazságosság, a szertartásosság és a bölcsesség kezdeménye az emberben születésétől megtalálható együttérzés, szégyenérzet, szerénység és a helyes és helytelen közti különbségtevés képessége. Ha az ember ezeket a csírákat ápolja, akkor kialakul a konfuciánus erény négy alapja. Ezért a nevelés és önművelés célja az, hogy az embereket visszatérítsék eredendően jó természetükhöz, s ennek megvalósítása az államnak is a legfőbb feladata. Menciusz tanait a Szung (Song)-kori neokonfuciánusok emelték be az ortodox konfucianizmusba, akik művét a konfuciánus kánonba tartozó úgynevezett Négy könyv közé sorolták. (hu)
|
