| dbo:abstract
|
- A mennoniták anabaptista keresztény felekezet. Nevét az alapítójáról kapta. Elveik alapját Jézus tanítása képezi. Napjainkban mintegy 1,4 millió mennonita van a világon. Legnagyobb részük Kanada, az Egyesült Államok, India, Indonézia és Afrika területén él. (Afrikában a legtöbben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Tanzániában.) Vannak még jelentősebb mennonita csoportok Latin-Amerikában és Németországban is. Közös hitvallásuk nincs, minden gyülekezetük önálló, szövetségeik a gyülekezetek fölött nem gyakorolnak hatalmat. Az őskeresztény erkölcshöz és a bibliai előírásokhoz ragaszkodnak, nem esküsznek, egymás iránt érzett embertársi érzésük őszinte. A többségük megtagadja a katonai szolgálatot és elutasítja a hatósági tisztségek viselését is. Vannak erősen konzervatív és vannak radikális nézetű híveik és csoportjaik, amelyek békében megférnek egymással. Az egyszerű életvitel, a "világi élet"-tel való szembenállás jellemző rájuk. A csoportok között azonban eltérőek a világhoz való hozzáállásuk és a viselkedési szabályok. Sok gyülekezet határozta el, hogy távol tartják magukat a modern világtól, és olyan helyekre költöztek, ahol a helyi hatóságok megengedik nekik, hogy zavartalanul éljenek. Egyes csoportok elutasítják a modern járművek használatát. A konzervatív csoportokban a ruházkodásban is szigorúak. Saját iskoláik és templomaik vannak, de papjaik nincsenek és misszióval (hittérítéssel) nem foglalkoznak. Az észak-amerikai székhelyű Mennonita Katasztrófaenyhítő Szolgálat (Mennonite Disaster Service) és a Mennonita Központi Tanács (Mennonite Central Committee) humanitárius segítséget nyújt természeti katasztrófák által sújtotta területeken és utóbbi hosszú távú fejlesztési programokat is működtet. A mennonitákat a Bázelben alapított, 5 évenként ülésező Mennonita Világkonferencia (Mennonite World Conference) tömöríti, amelybe más anabaptista csoportok, így az amisok is beletartoznak. 2015-ben mintegy 2,1 millió fő anabaptista tartozott ebbe a konferenciába. (hu)
- A mennoniták anabaptista keresztény felekezet. Nevét az alapítójáról kapta. Elveik alapját Jézus tanítása képezi. Napjainkban mintegy 1,4 millió mennonita van a világon. Legnagyobb részük Kanada, az Egyesült Államok, India, Indonézia és Afrika területén él. (Afrikában a legtöbben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Tanzániában.) Vannak még jelentősebb mennonita csoportok Latin-Amerikában és Németországban is. Közös hitvallásuk nincs, minden gyülekezetük önálló, szövetségeik a gyülekezetek fölött nem gyakorolnak hatalmat. Az őskeresztény erkölcshöz és a bibliai előírásokhoz ragaszkodnak, nem esküsznek, egymás iránt érzett embertársi érzésük őszinte. A többségük megtagadja a katonai szolgálatot és elutasítja a hatósági tisztségek viselését is. Vannak erősen konzervatív és vannak radikális nézetű híveik és csoportjaik, amelyek békében megférnek egymással. Az egyszerű életvitel, a "világi élet"-tel való szembenállás jellemző rájuk. A csoportok között azonban eltérőek a világhoz való hozzáállásuk és a viselkedési szabályok. Sok gyülekezet határozta el, hogy távol tartják magukat a modern világtól, és olyan helyekre költöztek, ahol a helyi hatóságok megengedik nekik, hogy zavartalanul éljenek. Egyes csoportok elutasítják a modern járművek használatát. A konzervatív csoportokban a ruházkodásban is szigorúak. Saját iskoláik és templomaik vannak, de papjaik nincsenek és misszióval (hittérítéssel) nem foglalkoznak. Az észak-amerikai székhelyű Mennonita Katasztrófaenyhítő Szolgálat (Mennonite Disaster Service) és a Mennonita Központi Tanács (Mennonite Central Committee) humanitárius segítséget nyújt természeti katasztrófák által sújtotta területeken és utóbbi hosszú távú fejlesztési programokat is működtet. A mennonitákat a Bázelben alapított, 5 évenként ülésező Mennonita Világkonferencia (Mennonite World Conference) tömöríti, amelybe más anabaptista csoportok, így az amisok is beletartoznak. 2015-ben mintegy 2,1 millió fő anabaptista tartozott ebbe a konferenciába. (hu)
|
