| dbo:abstract
|
- Menáhém Volfovics Begín (héber betűkkel מנחם בגין, izraeli angol átírással Menachem Begin, lengyelül Mieczysław Biegun, oroszul Менахем Вольфович Бегин; Breszt-Litovszk, Orosz Birodalom (ma Fehéroroszország), 1913. augusztus 16. – Tel-Aviv, 1992. március 9.) cionista vezető, Izrael egyik legjelentősebb politikusa és államférfija volt. Fiatalon csatlakozott a cionista mozgalomhoz, ahol vezető pozíciókat látott el. A második világháború kitörése után Vilnóba menekült, ahol a szovjet NKVD letartóztatta. A német támadás után, - mint lengyel állampolgárt átadták a briteknek, – belépett Władysław Anders lengyel hadseregébe. 1942-ben Palesztinába helyezték át. Leszerelése után Palesztinában maradt és az nevű földalatti félkatonai szervezet parancsnoka lett, amelynek célja a megszállónak tekintett britek elleni küzdelem és a szabad zsidó állam megteremtése volt. Izrael állam 1948-as megszületése után jobboldali politikus lett. 1977 és 1983 között a miniszterelnöki pozíciót látta el. 1978-ban Anvar Szadattal közösen elnyerte a Nobel-békedíjat az megkötéséért. (hu)
- Menáhém Volfovics Begín (héber betűkkel מנחם בגין, izraeli angol átírással Menachem Begin, lengyelül Mieczysław Biegun, oroszul Менахем Вольфович Бегин; Breszt-Litovszk, Orosz Birodalom (ma Fehéroroszország), 1913. augusztus 16. – Tel-Aviv, 1992. március 9.) cionista vezető, Izrael egyik legjelentősebb politikusa és államférfija volt. Fiatalon csatlakozott a cionista mozgalomhoz, ahol vezető pozíciókat látott el. A második világháború kitörése után Vilnóba menekült, ahol a szovjet NKVD letartóztatta. A német támadás után, - mint lengyel állampolgárt átadták a briteknek, – belépett Władysław Anders lengyel hadseregébe. 1942-ben Palesztinába helyezték át. Leszerelése után Palesztinában maradt és az nevű földalatti félkatonai szervezet parancsnoka lett, amelynek célja a megszállónak tekintett britek elleni küzdelem és a szabad zsidó állam megteremtése volt. Izrael állam 1948-as megszületése után jobboldali politikus lett. 1977 és 1983 között a miniszterelnöki pozíciót látta el. 1978-ban Anvar Szadattal közösen elnyerte a Nobel-békedíjat az megkötéséért. (hu)
|
