| dbo:abstract
|
- A Mersz Könyvek művészeti sorozatot a budapesti Bada Dada Alapítvány adja ki, a kísérleti kortárs magyar irodalom, képzőművészet, fotó, performansz tehetségeit, valamint elhunyt költők hagyatékát adják közre. A kötetek 100 számozott, aláírt példányban jelennek meg, kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Három formátum van: kisfüzet (14,5x20,5 cm), esedék (a maradék anyagból, 8x21 cm) és katalógus (21x21 cm), 80–120 oldal, kemény papírkötés, színes műnyomó (120 gr) papíron. Szerkesztői: Falcsik Mari (költő), Lantos László Triceps (író-rendező) és Rőczei György (képzőművész). A munkához a Mersz Klub ad helyet és technikai hátteret. "Miért 'mersz'? Mert merni kell valamit kiadni, ma és bármikor, ami más. Kapcsolódik ez (kismagyar csalafintasággal) Kurt Schwitters (1887–1948) hannoveri dadaista polihisztorhoz is, aki azt mondta: „festő vagyok, de szögelem a képeimet”. Minden fónikus költeményét, kollázsát, építményét a MERZ szóval jelölte meg. Amikor sikerei csúcsán egy amerikai újságírónő megkérdezte tőle, mi ez a 'merz', elnevette magát. A legrégebbi (1870), leggazdagabb és legpatinásabb német bank, a COMMERZBANK eldobott katalógusából vágtam ki, és a ’nagyon értékes’, de ’nem eladó/eladható’ művészet védjegye, válaszolta" – magyarázta Triceps a Mersz Könyvek elnevezését és szellemiségét. A Mersz-kiadványok az autonóm törekvések, autonóm művészet, outsider művészet, alternatív művészi irányzatok, avantgárd ultraindividuális áramlatok, outba [az előírt játéktéren kívülre] került alkotások bemutatására törekszenek. (hu)
- A Mersz Könyvek művészeti sorozatot a budapesti Bada Dada Alapítvány adja ki, a kísérleti kortárs magyar irodalom, képzőművészet, fotó, performansz tehetségeit, valamint elhunyt költők hagyatékát adják közre. A kötetek 100 számozott, aláírt példányban jelennek meg, kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Három formátum van: kisfüzet (14,5x20,5 cm), esedék (a maradék anyagból, 8x21 cm) és katalógus (21x21 cm), 80–120 oldal, kemény papírkötés, színes műnyomó (120 gr) papíron. Szerkesztői: Falcsik Mari (költő), Lantos László Triceps (író-rendező) és Rőczei György (képzőművész). A munkához a Mersz Klub ad helyet és technikai hátteret. "Miért 'mersz'? Mert merni kell valamit kiadni, ma és bármikor, ami más. Kapcsolódik ez (kismagyar csalafintasággal) Kurt Schwitters (1887–1948) hannoveri dadaista polihisztorhoz is, aki azt mondta: „festő vagyok, de szögelem a képeimet”. Minden fónikus költeményét, kollázsát, építményét a MERZ szóval jelölte meg. Amikor sikerei csúcsán egy amerikai újságírónő megkérdezte tőle, mi ez a 'merz', elnevette magát. A legrégebbi (1870), leggazdagabb és legpatinásabb német bank, a COMMERZBANK eldobott katalógusából vágtam ki, és a ’nagyon értékes’, de ’nem eladó/eladható’ művészet védjegye, válaszolta" – magyarázta Triceps a Mersz Könyvek elnevezését és szellemiségét. A Mersz-kiadványok az autonóm törekvések, autonóm művészet, outsider művészet, alternatív művészi irányzatok, avantgárd ultraindividuális áramlatok, outba [az előírt játéktéren kívülre] került alkotások bemutatására törekszenek. (hu)
|
