| dbo:abstract
|
- A Mesa Verde Nemzeti Park az Egyesült Államok délnyugati részén, Colorado államban (Montezuma megye), Utah, Colorado, Arizona és Új-Mexikó államok határánál (Four Corners, „Négy sarok”) elterülő 211 négyzetkilométeres nemzeti park. A területet síkságok, kopár fennsíkok és sziklás dombok, valamint mély kanyonok alkotják. Ezen a vidéken három indián kultúra fejlődött: délen a mogollónoké, avagy a „hegyi népeké” (kr. u. 150-1500); a hohokamoké, avagy az „eltűnteké” (Kr. u. 300-1250); és az , azaz az „ősöké”, vagy „régieké” (kr.e. 185-kr.u 1300). Az anasazi indiánok fénykorukban négy mai állam területét foglalták el, egészen Nevada déli részéig. A kanyonok meredek falaiba épített sziklafalvaik ma is állnak. A leglátványosabb és legismertebb település a 2600 méteres magasságban álló Sziklapalota (Cliff Palace). Ezt a kulturális értékét tekintve különlegesen gazdag – 4000 régészeti lelőhelyet, valamint rengeteg kő- és barlangrajzot rejtő – vidéket, 1906-ban Theodore Roosevelt elnök nemzeti parkká nyilváníttatta, és 1978 óta része az UNESCO világörökségi helyszíneinek. (hu)
- A Mesa Verde Nemzeti Park az Egyesült Államok délnyugati részén, Colorado államban (Montezuma megye), Utah, Colorado, Arizona és Új-Mexikó államok határánál (Four Corners, „Négy sarok”) elterülő 211 négyzetkilométeres nemzeti park. A területet síkságok, kopár fennsíkok és sziklás dombok, valamint mély kanyonok alkotják. Ezen a vidéken három indián kultúra fejlődött: délen a mogollónoké, avagy a „hegyi népeké” (kr. u. 150-1500); a hohokamoké, avagy az „eltűnteké” (Kr. u. 300-1250); és az , azaz az „ősöké”, vagy „régieké” (kr.e. 185-kr.u 1300). Az anasazi indiánok fénykorukban négy mai állam területét foglalták el, egészen Nevada déli részéig. A kanyonok meredek falaiba épített sziklafalvaik ma is állnak. A leglátványosabb és legismertebb település a 2600 méteres magasságban álló Sziklapalota (Cliff Palace). Ezt a kulturális értékét tekintve különlegesen gazdag – 4000 régészeti lelőhelyet, valamint rengeteg kő- és barlangrajzot rejtő – vidéket, 1906-ban Theodore Roosevelt elnök nemzeti parkká nyilváníttatta, és 1978 óta része az UNESCO világörökségi helyszíneinek. (hu)
|
