| dbo:abstract
|
- A metaanalízis egy olyan statisztikai analízis, amely több tudományos tanulmány eredményeit veti össze. Metaanalízist akkor lehet végezni, amikor több tudományos tanulmány ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, és ahol számítani lehet valamilyen szintű hibára a különálló tanulmányok felméréseinek eredményét illetően. A cél ekkor statisztikai megközelítések alkalmazása, hogy egy közös becsléssel levonjanak egy, a megismert hibákra alapozott, ismeretlen közös igazságot. A metaanalízis létező módszerei egy súlyozott átlagot mutatnak az önálló tanulmányok eredményei alapján, és ami változik, az az értékek módja, amelyben meghatározhatók, illetve az a mód, amelyben a pontatlanságot pontbecslés alapján számítják, tehát létrehozzák. Azon túl, hogy a közös igazság becsült értékét meghatározza, a metaanalízis képes arra, hogy különböző tanulmányok eredményeit összevesse, mintázatot mutasson ki köztük, az eredmények eltéréseinek forrásaira utaljon, vagy más érdekes kapcsolatokra vessen fényt a többféle tanulmány kontextusában. Ennek a megközelítésnek legfőbb előnye, hogy információk összesítése révén nagyobb statisztikai erő és erősebb pontbecslés érhető el, mint amelyre az önálló tanulmányból származó mérések lehetőséget adnának. Ettől függetlenül a metaanalízis készítésében egy kutatónak válogatnia kell, amely befolyásolhatja az eredményeket, beleértve a tanulmánykiválasztás módjának eldöntését, a tanulmányok objektív kritériumok alapján történő kiválasztását, a hiányos adatok kezelését, az adatelemzést és a publikációs torzítással való elszámolás kapcsán hozott döntést. A metaanalízis készítése során hozott ítéletek hatással lehetnek az eredményekre. Például Wanous és kollégái négy pár, négy témában készült metaanalízist vizsgáltak a munkateljesítmény és elégedettség kapcsolatáról, az állás realisztikus bemutatásáról (RJP), a szerepkonfliktusok és a kétértelműség kapcsolatáról, valamint az elégedettség és munkából való távolmaradás kapcsolatáról, és bemutatták, a kutatók által hozott sokféle ítélet milyen különböző eredményeket szült. A metaanalízisek gyakran (de nem mindig) fontos részét képezik a szisztematikus áttekintő közlemények folyamatának. Például metaanalízis használható egy kezelés több klinikai vizsgálatában azzal a céllal, hogy alaposabban megérthessük, hogy a kezelés mennyire hatásos. Itt érdemes a terminológiáját követni, és a metaanalízisre a bizonyítékok összevetésének statisztikai módszereként utalni, más - vagy bizonyítékszintézis-szempontokat pedig elhagyni (mint például a kvalitatív kutatásokból származó információk összevetése) a szisztematikus áttekintő közlemények általánosabb kontextusáért. A metaanalízis másodlagos forrás. (hu)
- A metaanalízis egy olyan statisztikai analízis, amely több tudományos tanulmány eredményeit veti össze. Metaanalízist akkor lehet végezni, amikor több tudományos tanulmány ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, és ahol számítani lehet valamilyen szintű hibára a különálló tanulmányok felméréseinek eredményét illetően. A cél ekkor statisztikai megközelítések alkalmazása, hogy egy közös becsléssel levonjanak egy, a megismert hibákra alapozott, ismeretlen közös igazságot. A metaanalízis létező módszerei egy súlyozott átlagot mutatnak az önálló tanulmányok eredményei alapján, és ami változik, az az értékek módja, amelyben meghatározhatók, illetve az a mód, amelyben a pontatlanságot pontbecslés alapján számítják, tehát létrehozzák. Azon túl, hogy a közös igazság becsült értékét meghatározza, a metaanalízis képes arra, hogy különböző tanulmányok eredményeit összevesse, mintázatot mutasson ki köztük, az eredmények eltéréseinek forrásaira utaljon, vagy más érdekes kapcsolatokra vessen fényt a többféle tanulmány kontextusában. Ennek a megközelítésnek legfőbb előnye, hogy információk összesítése révén nagyobb statisztikai erő és erősebb pontbecslés érhető el, mint amelyre az önálló tanulmányból származó mérések lehetőséget adnának. Ettől függetlenül a metaanalízis készítésében egy kutatónak válogatnia kell, amely befolyásolhatja az eredményeket, beleértve a tanulmánykiválasztás módjának eldöntését, a tanulmányok objektív kritériumok alapján történő kiválasztását, a hiányos adatok kezelését, az adatelemzést és a publikációs torzítással való elszámolás kapcsán hozott döntést. A metaanalízis készítése során hozott ítéletek hatással lehetnek az eredményekre. Például Wanous és kollégái négy pár, négy témában készült metaanalízist vizsgáltak a munkateljesítmény és elégedettség kapcsolatáról, az állás realisztikus bemutatásáról (RJP), a szerepkonfliktusok és a kétértelműség kapcsolatáról, valamint az elégedettség és munkából való távolmaradás kapcsolatáról, és bemutatták, a kutatók által hozott sokféle ítélet milyen különböző eredményeket szült. A metaanalízisek gyakran (de nem mindig) fontos részét képezik a szisztematikus áttekintő közlemények folyamatának. Például metaanalízis használható egy kezelés több klinikai vizsgálatában azzal a céllal, hogy alaposabban megérthessük, hogy a kezelés mennyire hatásos. Itt érdemes a terminológiáját követni, és a metaanalízisre a bizonyítékok összevetésének statisztikai módszereként utalni, más - vagy bizonyítékszintézis-szempontokat pedig elhagyni (mint például a kvalitatív kutatásokból származó információk összevetése) a szisztematikus áttekintő közlemények általánosabb kontextusáért. A metaanalízis másodlagos forrás. (hu)
|
