| dbo:abstract
|
- Metamorphosis Transylvaniae, azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása Apor Péter 1736-ban írt korrajzának címe hasonló munkák élén századok múlva is feléledt. 1. Venczel József 1936-ban indult rovata a Hitelben; e cím alatt hallatta az akkori magyar közélet minden fontos kérdésében a fiatalok véleményét. 2. Győri Illés István szerkesztésében 1937-ben Kolozsvárt kiadott tanulmánygyűjtemény. A bevezetés szerint a kötet Apor Péter munkájának 200. évfordulója alkalmából „történelmi tárgyilagossággal” kíván beszámolni az Erdély Romániához csatolása óta eltelt 18 év változásairól. A könyv alcíme: Országrészünk átalakulása 1918-1936. Az I. részben A nagy átalakulás c. alatt Győri Illés István a politika, Turnowsky Sándor a társadalom, Mikes Imre a sajtó, Gaál Gábor az irodalom, a képzőművészet, Janovics Jenő a színjátszás, a jogszolgáltatás, Gyárfás Endre a közgazdaság és Karádi Nagy Lajos a sportélet terén történt változásokról értekezik. A II. rész Transzilvániai kalauz c. alatt az erdélyi városok metamorfózisának sajátos történetét rajzolja meg. Kolozsvárról Szász Endre, Nagyváradról Tabéry Géza, Temesvárról Kalotai Gábor, Aradról Károly Sándor, Brassóról , Marosvásárhelyről , Szatmárnémetiről Baradlai László ad korhű képet. A kisvárosokról Gárdos Sándor, az Ókirályságba telepedett mintegy negyedmillió magyarról Kakassy Endre számol be. A városrajzokat minden esetben "közgazdasági térkép" követi a gyárak-iparvállalatok, pénz- és biztosító intézetek, kereskedelmi cégek bemutatásával. Az egykorú cenzúra követelményei szerint a helynevek a magyar szövegben románul, román helyesírással szerepelnek, de a szerkesztő az akkori körülmények között is hangsúlyozta "az itt élő s különböző nyelveket beszélő népek együvé tartozását" az egyenlőség erdélyi sorsigénye szerint. (hu)
- Metamorphosis Transylvaniae, azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása Apor Péter 1736-ban írt korrajzának címe hasonló munkák élén századok múlva is feléledt. 1. Venczel József 1936-ban indult rovata a Hitelben; e cím alatt hallatta az akkori magyar közélet minden fontos kérdésében a fiatalok véleményét. 2. Győri Illés István szerkesztésében 1937-ben Kolozsvárt kiadott tanulmánygyűjtemény. A bevezetés szerint a kötet Apor Péter munkájának 200. évfordulója alkalmából „történelmi tárgyilagossággal” kíván beszámolni az Erdély Romániához csatolása óta eltelt 18 év változásairól. A könyv alcíme: Országrészünk átalakulása 1918-1936. Az I. részben A nagy átalakulás c. alatt Győri Illés István a politika, Turnowsky Sándor a társadalom, Mikes Imre a sajtó, Gaál Gábor az irodalom, a képzőművészet, Janovics Jenő a színjátszás, a jogszolgáltatás, Gyárfás Endre a közgazdaság és Karádi Nagy Lajos a sportélet terén történt változásokról értekezik. A II. rész Transzilvániai kalauz c. alatt az erdélyi városok metamorfózisának sajátos történetét rajzolja meg. Kolozsvárról Szász Endre, Nagyváradról Tabéry Géza, Temesvárról Kalotai Gábor, Aradról Károly Sándor, Brassóról , Marosvásárhelyről , Szatmárnémetiről Baradlai László ad korhű képet. A kisvárosokról Gárdos Sándor, az Ókirályságba telepedett mintegy negyedmillió magyarról Kakassy Endre számol be. A városrajzokat minden esetben "közgazdasági térkép" követi a gyárak-iparvállalatok, pénz- és biztosító intézetek, kereskedelmi cégek bemutatásával. Az egykorú cenzúra követelményei szerint a helynevek a magyar szövegben románul, román helyesírással szerepelnek, de a szerkesztő az akkori körülmények között is hangsúlyozta "az itt élő s különböző nyelveket beszélő népek együvé tartozását" az egyenlőség erdélyi sorsigénye szerint. (hu)
|
