| dbo:abstract
|
- A mexikói hullám vagy hullámzás az a jelenség, amikor egy (többnyire stadionban helyet foglaló) embertömegben egy hullám terjed olyan módon, hogy az emberek egy csoportja magasba tartott karokkal feláll (vagy felugrik), majd visszaül, és eközben már a mellettük ülők kezdik csinálni ugyanezt. Bár már néhány évvel korábban is előfordult, világszerte ismertté az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokság tette, innen származik gyakori jelzője, a „mexikói”, számos nyelven pedig ezért használják a jelenségre a hullám szó spanyol megfelelőjét, az ola szót. A hullám terjedési sebessége általában 19–25 szék másodpercenként, ami nagyjából 12 m/s-nak felel meg, szélessége mintegy 6–12 méter. Megfigyelések szerint a hullámok kb. ¾ része az óra járásával egy irányban terjed, ¼-e ellenkező irányban és elindításához elég néhány tucatnyi ember. Ritkán az is előfordul, hogy egyszerre két, ellentétes irányú hullám halad át a tömegen. (hu)
- A mexikói hullám vagy hullámzás az a jelenség, amikor egy (többnyire stadionban helyet foglaló) embertömegben egy hullám terjed olyan módon, hogy az emberek egy csoportja magasba tartott karokkal feláll (vagy felugrik), majd visszaül, és eközben már a mellettük ülők kezdik csinálni ugyanezt. Bár már néhány évvel korábban is előfordult, világszerte ismertté az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokság tette, innen származik gyakori jelzője, a „mexikói”, számos nyelven pedig ezért használják a jelenségre a hullám szó spanyol megfelelőjét, az ola szót. A hullám terjedési sebessége általában 19–25 szék másodpercenként, ami nagyjából 12 m/s-nak felel meg, szélessége mintegy 6–12 méter. Megfigyelések szerint a hullámok kb. ¾ része az óra járásával egy irányban terjed, ¼-e ellenkező irányban és elindításához elég néhány tucatnyi ember. Ritkán az is előfordul, hogy egyszerre két, ellentétes irányú hullám halad át a tömegen. (hu)
|
