| dbo:abstract
|
- Mezőgazdasági forradalom a Föld történetében többször is történt. Ugyanakkor a kifejezés igencsak bizonytalan, sok esetben a forradalmi átalakulást megállapító állításokat a történészek vitatják. Mezőgazdasági forradalmak:
* A mezőgazdaság kialakulása – (körülbelül 10 000 évvel ezelőtt) – megalapozza az emberi civilizáció fejlődését.
* (18. század) – elősegíti az ipari forradalom kialakulását
*
* (1945-től) az ipari trágya bevezetése és az új termények nagyban növelik a világ mezőgazdasági termelését. A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban, ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszer termelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszer termelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban. A korszak népességszám növekedése minden tekintetben forradalminak tekinthető: Európa szerte ugyanis a lakosság száma a 15. századihoz képest 2,5–3-szorosára nőtt, szinte mindegyik régióban. (A legnagyobb a növekedés érdekes módon pont a legfejlettebb - Anglia, Hollandia – és a legfejletlenebb – Oroszország – területeken volt.) Ez a tény persze kicsit csalóka képet ad. A mezőgazdaság teljesítményének növekedése ugyanis gyökeresen eltérő okokra vezethető vissza a kontinens két végén. Kelet, délkelet, vagy közép Európában a termésmennyiségek növekedése extenzív okokra vezethető vissza, azaz a növekmény új földterületek művelésbe vonásából származott, itt tehát nem forradalmi változásokról van szó, csak a megművelt területek mennyisége nőtt, leginkább az addig lakatlan, vagy kihasználatlan területek betelepítésével. Intenzív növekedés, azaz a fent említett újítások bevezetése csak Európa legfejlettebb területein volt az oka a mezőgazdasági „forradalomnak”, mégpedig először Angliában és Hollandiában. Az ezen területeken kialakult és használt eljárások innen terjedtek tovább, de a terjedés sebessége egyáltalán nem volt gyors. Lényeges tehát az is, hogy a forradalom maga korántsem robbanásszerű folyamat volt, hanem Európa különböző régióiban igen eltérő időszakokban jelent meg. Ezért a változások kezdete országonként, régiónként más és más. Ráadásul a sok – sok újítás külön – külön terjedt. (hu)
- Mezőgazdasági forradalom a Föld történetében többször is történt. Ugyanakkor a kifejezés igencsak bizonytalan, sok esetben a forradalmi átalakulást megállapító állításokat a történészek vitatják. Mezőgazdasági forradalmak:
* A mezőgazdaság kialakulása – (körülbelül 10 000 évvel ezelőtt) – megalapozza az emberi civilizáció fejlődését.
* (18. század) – elősegíti az ipari forradalom kialakulását
*
* (1945-től) az ipari trágya bevezetése és az új termények nagyban növelik a világ mezőgazdasági termelését. A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban, ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszer termelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszer termelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban. A korszak népességszám növekedése minden tekintetben forradalminak tekinthető: Európa szerte ugyanis a lakosság száma a 15. századihoz képest 2,5–3-szorosára nőtt, szinte mindegyik régióban. (A legnagyobb a növekedés érdekes módon pont a legfejlettebb - Anglia, Hollandia – és a legfejletlenebb – Oroszország – területeken volt.) Ez a tény persze kicsit csalóka képet ad. A mezőgazdaság teljesítményének növekedése ugyanis gyökeresen eltérő okokra vezethető vissza a kontinens két végén. Kelet, délkelet, vagy közép Európában a termésmennyiségek növekedése extenzív okokra vezethető vissza, azaz a növekmény új földterületek művelésbe vonásából származott, itt tehát nem forradalmi változásokról van szó, csak a megművelt területek mennyisége nőtt, leginkább az addig lakatlan, vagy kihasználatlan területek betelepítésével. Intenzív növekedés, azaz a fent említett újítások bevezetése csak Európa legfejlettebb területein volt az oka a mezőgazdasági „forradalomnak”, mégpedig először Angliában és Hollandiában. Az ezen területeken kialakult és használt eljárások innen terjedtek tovább, de a terjedés sebessége egyáltalán nem volt gyors. Lényeges tehát az is, hogy a forradalom maga korántsem robbanásszerű folyamat volt, hanem Európa különböző régióiban igen eltérő időszakokban jelent meg. Ezért a változások kezdete országonként, régiónként más és más. Ráadásul a sok – sok újítás külön – külön terjedt. (hu)
|
